1965

Forrás: http://retronom.hu/node/14169

A kommentek között van egy érdekes:

Akkor láttam életemben először zsemlébe rakott felvágottat, vagyis komplett szendvicset. Úgy történt, hogy lent jártam a pincében, nekünk az volt a hűtőszekrény. Ott a pincében megláttam egy kis csomagot, és volt benne néhány szendvics. Lelkendezve szaladtam fel, hogy jaj de jó, mit találtam a pincében. Anyám gyorsan csöndre intett, és mondta, hogy nem a miénk, árvízkárosult család gyereke van nálunk vendégségben, ő hozta, az az övé. Gondolom, hogy a hivatalos ellátás része lehetett, de ez mellékes.
A lényeg kettő: bármilyen nehéz sorban voltunk, a család segített az elszállásolással , befogadtunk egy gyereket. Azokban az időkben valahogy nagyobb volt az emberek közötti összefogás.