Thursday, February 28, 2013

Pokorni-Vekerdy

Erőszak az iskolában - XKK vita vágatlanul from xkk on Vimeo.

Read More...

Mérei Ferenc - V.Binet Ágnes: A nevelői légkör

forrás A szerzők Gyermeklélektan c. könyvéből (227-231.old) A kisgyerek nem tud vitatkozni. Mint minden új készség, a decentrálás is gyakorlást kíván. A gyereknek gyakorolnia kell, hogy felváltva élje bele magát hol a saját helyzetébe, hol a másikéba, hogy ne csak a saját gondolatáról vegyen tudomást, hanem egyidejűleg a másik gondolatára is feleljen, tehát érveljen. A fejlődés konfliktusa azonban itt is gyakran jelentkezik. Kialakult egy új funkció, gyakorlása azonban akadályba ütközik: a környezet a gyerek számára jelentős kérdésekben nem túr vitát, hanem engedelmességet kíván. Ismét egy jellegzetes frusztrációs helyzet áll elő. A gyereknek immár nemcsak érzelmi, hanem értelmi igénye is az, hogy a belátás légkörében éljen. Igényli a megbeszélést, a véleménycserét, a vitát, az együttes döntést mint a vita feszültségének a feloldását. Csakhogy sok gyerek él olyan környezetben, amely ezt a tendenciát veszélyesnek látja, és a belátással az engedelmességet állítja szembe. Ez az eredetileg társadalomlélektani kérdés egyre inkább kiéleződött a gyermeklélektanban is: milyen nevelői légkör kedvezőbb a gyerek fejlődésének: a belátást mozgósító, vagy az engedelmességet kívánó? Erre a kérdésre egy nevezetes kísérlet adott választ, Kurt Lewin és munkatársai, R. Lippitt és R. White végezték.[1] (Nem véletlenül került sor a kisérletre közvetlenül a második világháború után. Lewin Németországban született és a nácik elöl menekült az USA-ba. FP) Tízéves gyerekekből öt-öt tagú szakköri csoportokat alakítottak ki. Minden szakkörnek egy pszichológus volt a vezetője. A különféle csoportokban: a lehetséges nevelői légköröknek három változatát hozták létre: engedelmességen alapuló, belátáshoz szóló és szabadjára engedő légkört. E légköröket a nevelői magatartással, a vezetés stílusával teremtették meg. Az engedelmességet követelő csoportban a vezető önkényesen járt el, ellentmondást és vitát nem tűrően szabta ki a csoportnak a feladatokat, a tagok megkérdezése nélkül osztotta be a munkát: A munkatervet, a tevékenység végeredményét a gyerekek nem ismerték. A vezető lépésről lépésre diktálta a műveletelvet. Ezt a vezetői stílust autokratikusnak, a megfelelő nevelői légkört pedig a vakfegyelem légkörének nevezik. A belátásra építő csoportot az önkéntes együttműködés jellemezte. A tagok vitában döntötték el, hogy mit fognak csinálni. Maguk osztották be a munkát, amely közösen kidolgozott terv szerint haladt. A vezető technikai tanácsokat adott, megtanította a gyerekeket különböző eljárásokra, de nem írta elő, hogy mikor mit csináljanak. Ez a demokratikus vezetői stílus, amely az önkéntes fegyelem légkörét teremti meg. A harmadik kísérleti csoportban a gyerekeket szabadjára engedték. Sem előírt, sem megbeszélt közös feladat nem volt, így természetesen munkaterv sem. Ki-ki azt csinált, amit akart. A gyerekeket sem irányították. Ezt a légkört nevezik anarchisztikusnak, vezetői stílusát pedig laissez-faire-nek (XXX. a, b, c melléklet). A háromféle légkör különbségét jól érzékeltette a vezető hangvétele, főként az a mód, ahogyan a gyerekek teljesítményét értékelte, munkáját elbírálta. Az engedelmességet kívánó vezető megjegyzései mindig személyeskedőek voltak. Akár elmarasztalt, akár dicsért, nem a munkáról beszélt, hanem a személyről; megfogalmazásai mindig fölényesek, lekicsinylő színezetűek voltak. Pl. ha egy gyerek elmaradt a munkaütemben: „No végre, rászántad magad!" Megjegyzései, ha burkoltan is, mindig magukban foglalták, hogy a gyerekek ügyetlenek, és a feladatokat csak az ő segítségével tudják elvégezni. A belátásos légkört kialakító vezető megnyilatkozásai tárgyilagosak voltak: ha bírálta a teljesítményt, elsősorban arról beszélt, hogy az egyes részfeladatokban hol lehetett a hiba, pl., hogy a szerszám nem volt elég éles. A szabadosság légkörében a vezető nem értékelte a munkát, nem bírálta sem a gyerekeket, sem a teljesítményüket, közömbös volt. A vezető viselkedését pontosan megfigyelték és jegyezték. Az autokratikus légkörben hatszor annyi utasítás és négyszer annyi személyeskedés, kritika hangzott el, mint a demokratikusban. A demokratikus nevelő viszont háromszor annyi tanácsot adott, és kétszer annyi esetben mondott tárgyi bírálatot, mint az autokratikus. A csoportok 3-5 hónapig működtek., hathetenként új vezetővel, ami a légkör megváltozását is jelentette. Elsőnek a demokratikus vezetésű csoport ült vissze. Megvitatta a szakköri keretek közt lehetséges tevékenységet (modell, makett, agyagozás, üvegfestés), és azt határozta el, hogy agyagálarcokat fognak készíteni. A vakfegyelem légkörére tervezett szakkört néhány nappal később hívták össze, itt a vezető kihirdette, hogy agyagálarcokat csinálnak. A szabadjára engedett csoportnak rendelkezésére bocsátották az álarckészítéshez szükséges eszközüket, és a gyerekekre bízták, hogy mihez kezdenek velük. A kísérletnek pontos forgatókönyve volt. Véletlennek látszó, valójában megtervezett epizódok is előadódtak. Egy alkalommal. a vezető késett. Máskor kiment a teremből, magára hagyta a csoportot. Ekkor egy takarítónak vagy villanyszerelőnek álcázott pszichológus lépett be; söprögetett vagy a villanyórát igazgatta, s közben lekicsinylő megjegyzéseket tett a gyerekek munkájára stb. Minden szakköri együttlét alkalmával négy megfigyelő rögzítette a csoporttörténéseket, a gyerekek viselkedését. A kísérlettel arra feleltek, hogy a háromféle légkör milyen hatással van a gyerekekre: teljesítményükre, egymással való kapcsolataikra és a közösségi életre. (A kísérletet többször megismételték. Az önkéntességet kívánó vezetői stílus minden sorozatban ugyanazt a belátással jellemezhető légkört teremtette meg. A laissez-faire stílusban vezetett csoportokban mindig a szabadosság légköre alakult ki. Az autokratikus nevelői magatartás nagyjából megegyező eredményekkel ugyan, de két jól elkülöníthető módját váltotta ki az engedelmességnek. Valamennyii autokratikusan vezetett csoport engedelmesnek bizonyult, csakhogy néhány csoport beletörődött helyzetébe, más csoportok meg renitenciával feleltek a fegyelmezésre. Így három vezetői stílussal négyféle légkör alakult ki.) A kísérlet gazdag eredményeit abból a szempontból ismertetjük, hogy a vitatkozásnak, az önálló véleményalkotásnak, az együttes döntésnek a lehetőségét kereső - a decentrálási készség funkciógyakorlásának feszültségében élő - gyerekekre milyen hatással van a véleménycserét biztosító, belátásos, és milyen. hatással van a vélemény nyilvánítást nem tűrő, engedelmességet kívánó légkör. Ha a csoportok teljesítményét számszerűen mérjük - a tisztán munkára fordított időt használva mértékül --, a legjobb teljesítményt a helyzetébe beletörődött engedelmes csoport adta (74%). A belátásos csoport, továbbá a renitenciára hajló autokratikusan vezetett csoport teljesítménye egyforma volt (5o-52%o). Ezek az adatok azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a vezető bent tartózkodott a teremben. Amikor kiment, és a csoportot magára hagyta azzal az utasítással., hogy folytassa a munkát, a demokratikus légkörben a munka üteme nagyjából változatlan maradt (46%), az autokratikus vezetésű csoportokban viszont felére, harmadára csökkent a teljesítmény (74-ről 29-re, 52-ről 26-ra). Még fontosabb azonban a kísérletnek az a tapasztalata, amely a közösség tagjainak egymáshoz való viszonyára vonatkozik. A különböző légkörökben erősen különbözik egymástól az elégedetlenséget, türelmetlenséget, ellenségeskedést kifejező cselekvéseknek, a dühös kirobbanásoknak, vagyis az agresszív megnyilvánulásoknak a száma. Abban a vasfegyelmet kívánó csoportban, amelyben a vezető önkényességére renitenciával reagáltak, harmincszor annyi ellenségeskedés fordult elő, mint a belátásos csoportban. A gyerekek igénylik az öntevékeny, az együttes döntést lehetővé tevő közösségi életet. Ezt a belátáson alapuló légkörben biztosítják nekik, így a tevékenységük egyenletesebb, jobban megbecsülik egymást, s nyugodtabb a csoportélet. Az engedelmességet követelő légkörben viszont a dresszúra akadályozza őket önálló társas tevékenységükben, a frusztráció romboló indulatokat kelt bennük, megrontja egymáshoz való viszonyukat, és eltorzult közösségi reakciókat hoz létre. Ilyen jelenség a bűnbakképzés. A csoport négy tagja egységesen foglalt állást az ötödik ellen. Minden hibáért őt okolták, minden felelősséget rá hárítottak, szemrehányásokkal illették, szidták, üldözték. Az ellenségesleedés tárgyilag indokolatlan volt, de olyan következetes, hogy a bűnbakként kezelt gyerek minden esetben megpróbált kimaradni a csoportból. A bűnbak elleni támadás után a csoport többi tagja között átmenetileg barátságos légkör alakult ki. Ez is valószínűsíti, hogy a bűnbakképzés indulatvezetés: a dresszúra légkörében a gyerekek akadályozva vannak; az így keletkezett frusztrációs feszültség tevődik át a vezető helyett a bűnbakra. Ugyanilyen aszociális indulatvezetések mutatkoztak az engedelmességet követelő légkörben, kisebb-nagyobb rombolások formájában. Az egyik csoportban az utolsó összejövetel végén a gyerekek titkos szavazással döntöttek arról, hogy abbahagyják-e a szakköri munkát, vagy még néhány hétig folytatják. Egyhangúlag a beszüntetés mellett szavaztak. A vezető ezután felszólított két gyereket, hogy rakja össze a szerszámokat (ugyanúgy, mint máskor), majd kiment. A két gyerek a papíranyagokat lerakta a földre, és ugrálni kezdett rajtuk. Közben a többiek szétdobálták az elkészült agyagálarcokat. Az egyik földhöz vágta a sajátját, és többször egymás után rátaposott, úgy, mint a két másik gyerek a papírra; egy negyedik utánozta ezt, ő is földhöz csapott egy álarcot. A játék elvadult, a gyerekek rohangáltak a teremben, és rongydarabként lengették termékük maradványait. A kísérletvezetők ezt, úgy értelmezték mint indulatátvitelt, a gyűlölet átvitelét személyről tárgyra, az engedelmességet követelő vezetőről a munkatermékre. Ezt a következtetést még egy epizód támasztotta alá. A kísérletnek egy másik változatában a gyerekek üvegfestéssel foglalkoztak. A belátásos légkörű csoport vezetője a kísérleti tervnek megfelelően kiment a szobából, s egy takarítónak öltözött pszichológus lépett be. Mialatt söpört, a gyerekek elmélyülten tovább dolgoztak. A pszichológus port kavart, zavarta a gyerekelvet, egyenként fölállította őket, gúnyos megjegyzéseket tett a munkájukra. Egy tárgyat levert és összetört. Azután kiment. A gyerekek felháborodva abbahagyták a munkát, s röviddel utána nekiestek annak a fatáblának, amelyre rá volt festve a szakkör neve. Egyikük kalapáccsal verte, másikuk lyukat fúrt bele, a többiek más szerszámokkal rongálták. A kísérletvezetők értelmezése szerint itt is indulatátvitelről volt szó: a gyerekek a munkájukat zavaró takarító ellen érzett agressziójukat, dühüket egy tárgyon töltötték ki. Ez a jelenség kísérletileg igazolja a lélektan egyik általános megállapítását: az akadályoztatás feszültsége - a frusztráció - agressziót, dacot, rebelliót vált ki. S már láttuk, hogyan táplálja ez a fejlődésnek egyik lehetséges konfliktusát: a harmadik életévben az én-élmény gyakorlásának, az én hangsúlyozásának az akadályozása, a frusztrációja fűti a háromévesek dacreakcióit. A tizedik életév után - Lewin e kísérletének tanúsága szerint - a decentrálásnak (a szempontváltoztatás készségének a több szempontú mérlegelésnek) a közösségi megnyilatkozása ütközik akadályokba: a vitatkozásnak, az együttes döntésnek a funkciógyakorlása. Mert a környezet gyakran követel vita helyett engedelmességet, és a több szempontú mérlegelés helyett feltétlen meghajlást a tekintély előtt. Az így keletkező feszültség mát belejátszik a serdülés előtti időszak csoportéletének nyugtalanságába.

Read More...

"A Hoztam e világra egy olyan websorozat, melynek nők, anyák mesélnek kórházi élményeikről,szüléseikről, tapasztalataikról, orvosokról, szülésnőkről.A filmek elsősorban azt kutatják, hogy milyen ma Magyarországon kórházban szülni.Az eddig elkészült videók itt láthatók: http://www.youtube.com/user/HOZTAMEVILAGRA/videos?flow=grid&view=0"

Read More...

Tuesday, February 26, 2013

Read More...

Monday, February 25, 2013

18+Cost


Aleska Diamond: Visszanézem magam, és egy szőke picsát látok

http://index.hu/video/2013/02/24/aleska/

Read More...

Saturday, February 23, 2013

Magyar filmek 2011

   

Csak a szél

Read More...

Thursday, February 21, 2013

Az ember tragédiája

Read More...

Wednesday, February 20, 2013

Dr Zem színrelép

Miután a Facebook-nak hamarosan úgyis bealkonyul, a Google+-on hoztam létre a zenés profilt, Dr. Zem néven:


https://plus.google.com/b/113500654480233599537/113500654480233599537/posts

Egyenlőre még gyér tartalommal, de majd megosztok ott mindenféle dolgokat, ha az idő engedi.

Addig is rajongjatok!

Ja és rendkívül  fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kép 2012 decemberében készült, azaz még jóval a bajuszláz kezdete előtt. Ezzel is kifejezetten hangsúlyoznám az egész trendsetter jellegét. :)

Read More...

Music Cost

Read More...

Tuesday, February 19, 2013

The Fence

Read More...

Monday, February 18, 2013

TV Cost

Read More...

Sunday, February 17, 2013

Vlog Cost

Read More...

Music Cost

Read More...

Friday, February 15, 2013

TV Cost

Read More...

Thursday, February 14, 2013

Animation Cost

Animáció Varga Csabától - aki pl. a pécsi Yxilon stúdió alapítója is volt.
szólj hozzá: Varga Csaba: A szél

Read More...

Wednesday, February 13, 2013

Szerda OST

na a mai napomnak ezek a zenék jutottak, semmi újra ne számítsatok, ez egy "z" kategóriás soundtrack

finoman kezdődött, enyhe nyomás a gyomrom tájékán


aztán mindenki egyszerre beszél és kiabál


ki tudja, hol áll meg


még egy kis kiabálás (egyébként ez a klip egy igazi költői gyöngyszem szerintem:))


aztán ebéd után lecsendesedve adtam egy esélyt az érzelmeknek is (ezt a számot leginkább csak azért kedvelem, mert Alan Rickman játszik "benne")


a nap végén aztán, amikor már minden kötél szakadt, ez maradt


na, hát dióhéjban, megint

Read More...

Monday, February 11, 2013

Zene Cost

Read More...

Saturday, February 9, 2013

Vekerdy Tamás a mai magyar oktatásról

Azt a benyomást keltjük a gyerekben, hogy a világ érthetetlen és unalmas.

[...] 

Mérei Ferenc azt mondta, kétféle iskolarendszer van, a gyerekközpontú és az intézményközpontú, az első a demokráciák iskolája, a második a diktatúráké, amely megmondja, hogy ki legyél, milyen legyél és mit csinálj. Most ez utóbbit építik. Az ilyen iskola állampolgárokat nem tud nevelni, csak alattvalókat.

[...]

Fogalmunk sincs, mennyi másféle iskola tud majd megmaradni. Talán semennyi. Biztos lesznek jó tanító nénik és jó igazgatók, akiknek az iskolájában a rájuk erőltetett szabályokat cinkos módon megszegik. Ilyen volt a Kádár-rendszerben is, például a Madách Gimnáziumban, ahova jártam, és ahol az igazgató kiállt a placcra és kiáltozta a pártpropagandát, közben a kulisszák mögött mentette a gyerekeket és a tanárokat. Emellett persze alternatíva lehet az otthoni oktatás is, ahol sokkal rövidebb idő alatt sokkal hatékonyabban lehet tanulni.

[...]

Az iskola eleve kizárólag olyan verbális képességekre épít – az intelligenciák sokszínűsége helyett –, amelyekkel csak az úgynevezett „jobb” családokból származók rendelkeznek. Most itthon újra lehet buktatni elsőben, így aki eleve hendikeppel érkezik az iskolába, rögtön kap egyet a fejére, és még lejjebb nyomják, mint ahol volt. Pedig tudjuk a buktatásról, hogy az ismétlés nem hozza feljebb a gyereket, megmarad az osztálya egyik legrosszabb tanulójának.

[...]

Az erkölcstanoktatás egy totálisan szakszerűtlen elgondolás. Egyrészt megengedhetetlen módon színvallásra kényszeríti a szülőket, hogy tartoznak-e egy elismert egyházhoz (megj.: a tervezet szerint az erkölcstan óra helyett, hittant is választhat a diák). Ez roncsoló és sérti az emberi jogokat. Másrészt a mese az egyetlen hatékony etikai oktatás a kisgyerekek számára, mert abban van jó és rossz, a legkisebb királyfi megküzd a sárkánnyal, vagyis felveszi a harcot a rossz ellen. Van benne élet és halál, igazmondás és hazugság, vagyis minden, ami egy etikai világképhez tartozik.

teljes cikk

Read More...

Friday, February 8, 2013

Read More...

Read More...

Read More...

Thursday, February 7, 2013

Ízlések és fotonok sorozat

A mohácsi filmes képzés kapcsán futottam bele ebbe, nemtom hogy beraktam-e már ide vagy csak akartam, de jó kis anyag ez szerintem.

 

  a többi rész itt

Read More...

Monday, February 4, 2013

Tarr interjú http://atv.hu/videotar/20130204_tarr_bela_az_utolso_oraban_vagyunk

Read More...