Tehát most egy "mozgó játszótér" feliratú buszt vezetek. Ezzel járjuk a környék falvait, legfőképpen azokat, ahová már csak éppen úgy szivárog az éltet, mint a vízdíjtartozások miatt korlátozott ivóvíz - már ahol van, mert van ahol ez is luxus. Szervezünk játékokat a leghátrányosabb vidékeken, miért? Mert ezekkel az emberekkel senki sem foglalkozik. Nem a Málta szellemét akarom továbbítani, egyszerűen én is így érzem. Elfelejtett népek. A szociális hálón nem akadtak fenn. Mit lehet tenni? Vagy a hálót szűkíteni, vagy őket rábírni, hogy valami módon kapaszkodjanak meg. Amit mi csinálunk az hosszú-hosszú évtizedekig zajló folyamat első lépéseinek egyike. A gyerekekhez megyünk, hogy találkozzunk, hogy játsszunk, hogy fejleszthessük őket, mert bizony van olyan hely, ahol a nagycsoportosok gyengébb képességűek a kicsiknél, mert az ovónő nemhogy beleszarik az oda áthelyezésébe, hanem a dühét, csalódását is rányomja a gyerekekre, akik gondolhatjátok mennyit kapnak a kinti társadalmi normákból otthon. Esélyük sincs normálisnak lenni. Járjuk a környéket és nekem az a pár hónapja nagyon erősen feltámadt vágyam a gyökereimhez, a földhöz, ahol felnőttem minden négyzetcentijét szomjazza. Óriási öröm, hogy ezen a vidéken dolgozhatok. Másrészt még az optimizmusom ellenére is szomorú, hogy - ahogy a kollegákkal fogalmazunk - impotens vidék ez. Mintha az energiákat és a pénzt beszippantaná és nem csírázna ki belőle semmi. Nehéz mozdulni, nehezek a végtagok. Amink pedig van, mintha arra a színre nem lenne érzékeny az itteniek szeme. Pedig rengeteg a jóság itt is. Minden percben valami ötlet születik bennem, hogy mit is kéne csinálni. Remélem gyümölcsöznek majd ezek az ötletcsírák. A buszba nemrég vettünk egy mp3 lejátszót (2500 újonnan, a leggagyibb). Sajna ez CD-s és nem kapható bele kazettalejátszó, ami szívfájdalmam (mert 3 Rendzsaw kazettát gyártottam a múlt hónapban :-), sebaj, a műhelyben van helyük! A kis lejátszón nincs kijelző, nem látok számcímet, még könyvtárnevet sem. Sünitől kaptam egy csomó albumot, amit nem ismertem. A sors kedélyesen bánt a zenékkel. Először is lement ez, amit régóta ismerek, Focus, Fater Bach. Aztán azonnal kezdődött egy másik. Nem ismertem és csodálkoztam is, hogy nahát, ez az előbb más hangszereléssel volt és nem is ismertem a Focus ez oldalát, aztán a következő számokból derült ki, hogy már nem a Focus szól, hanem az Eksetpion 78 albuma. Ugyanaz a hangnem, a dallam, minden :-) Legyen szimbóluma a világ és a vidék újra együttélésének! KÖLTÖZZETEK FALURA!!! :)
Sunday, October 20, 2013
Monday, September 30, 2013
Cost Music
Az új munkámban kötelező blogot írnom, ezért kicsit kevesebb energia jutott a RC-re, de remélem ezzel a fantasztikus dallal sikerül visszatérnem. Elmondanám, hogy már nem egy, hanem négy teli cefréshordó van itthon, az alma-körte, a szilva és az egyik barack már megfordult, azaz a széndioxitermelés lecsökkent és indulhat az alkoholképződés :-) A motorkerékpáromon egy db nagyon speckó csavaranya miatt nem tudok haladni - ez az, amit még tavaly ilyenkor szedett szép egy pécsi kókler szerelő, úgy rakta össze, hogy bődület rossz volt, 30e forintom bánta. Na ilyen mesélős kedvemben vagyok, lám. A mángold érdekes növény, akkorára megnőtt, mint egy bokor, júni elején le is szüreteltem, fagyasztóba van mind, erre most őszre ugyanakkorára megnőtt megint. Nem kell gyökerestül kiszedni, mert pár év és akkora lesz a gyökere, mint egy cukorrépa és állítólag még az is ehető. A paradicsom amúgy a legdurvább, egyszerűen a bolti spanyol meg mindenféle importokat meg sem tudom enni. A mostani késői parik olyan édesek, hogy lehetne belőlük pálinkát csinálni. Amúgy meg van egy macskánk, sosem volt eddig. Kimiko Kasai-nak neveztem, aztán egyszerűsítettem Makitára, de mindenki Cikának hívja. Nagyot ugrik és néha beszarik, pedig igyekszem udvarra nevelni, de két unokátlan szülő mellett ez kb. lehetetlen. Mondtam is hogy rajta vagyok a projekten, de eddig még nincs értelmes falusi jány a környéken. Plusz egy új koncepciós citerával kísérletezek, kicsit tudok csalni a hangjával, ha minden igaz. Nem haladok gyorsan, mert a munka elég sokat elvesz - mondjuk élvezem - de azért a hangszerek még mindig nagyon igazi világ! Hétvégén szüreti bál volt, tisztesen sikerült megünnepelni az idei évadot - asziszemö. A céges kocsiban CD van, de nem nagyon olvas és sok horvát zenét hallgatunk, újabban ami tetszik felveszem telefonra, hogy majd rákesek neten, mondjuk pont most nem állok neki, csak úgy mondom.
Saturday, June 16, 2012
Blogajánló
most csak egy posztot linkeltem, de beleolvastam mas irasba is es tokre jo.
Boldogok a sajtkészítők
("Nyilván nem szó szerint kell érteni, ugyanúgy vonatkozik bármely tejipari termék készítőire.")Wednesday, January 4, 2012
Friday, December 2, 2011
Blog Cost
Ünnepnap volt tegnap.
Azt ünnepeltük, hogy hosszú idő után újra színpadon voltunk, trió, Tomi, Áron és én. Új számok, új energiák, nem volt fergeteges siker, de amit kitaláltunk működött, fog jobban is. Ünnepnap volt azért is, mert tegnap, napra pontosan tegnap vagyok 5 éve Royal lakó, vagyis Royal tag, vagyis Royal :-)
Aztán a dokik is zenéltek egy nagyot, sajnos a fuvolás csaj nem jött el, de nagy hangulat volt.
!!!!ROYAL!!!!!!!
Ezt sokkal elmélyültebben kezdtem leírni, csak közbejött pár telefon, szóval ez a blog most ennyi...
Wednesday, November 2, 2011
Blog Cost
Az én tudom óta...
...pontosabban a kicsi dió forgatása óta nem borotválkoztam. Az 6 éve volt. Vagyis egyszer, kb- két hónappal a képköznapok után, azt is csak azért, hogy ne mondhassák rám, hogy elsőszakállas vagyok. Azóta hordtam a másodikat. Ma borotválkoztam. Semmi különös érzés, rutin volt, nem éreztem magam zavarban pengével. Sőt, semmi változást nem vettem észre az arcbőrömön.
És ma futottam. Évek óta először. Miért? Kb. azért amiért megborotválkoztam. Mittudomén...Kint ültem a patakparton, néztem a ködben az alakokat, a fákat, a lámpákat, az autókat, a csillagokat, ahogy szépen lassan éltűnnek, hogy már a 20 méterre lévő fát is csak egy foltnak látom. Zsíros ködök vannak errefelé, autóból egy csíkot látsz a középső vonalból. Tegnap is autóztam este, megálltam valahol a két falu között, elsétáltam egy erdő felé, hallgattam az őzeket, egyedül éreztem magam, nem volt rossz érzés, de jó sem. Volt. Hagytam. Aztán vissza az fűtött ülésre, valami horvát rádió szólt, 20-al vezettem tovább a semmibe. Vissza a patakpartra. Ültem, este 10 óra felé, hallgattam a csobogást, nagyon viccesen csobog, néha percekig csend van, csak csiripel, aztán mintha valaki lépkedni kezdene a vízben, egészen sokat. A híd alatt, ott fura visszhang van. Na, erre a zenére ültem ott a ködben, amikor felhívott egy cimbora, hogy a kapu előtt áll, két órája mondta, hogy jön, na mondom, 3 perc és ott vagyok. Még mikor leültem az egyel kisebb ködben, akkor kitaláltam, hogy ezt fogom mondani és hogy hazafutok, ha így kell legyen. Neki is álltam. Ki az út közepére, semmi nem látszik, egy narancssárga fényfolt, ahol kezdődik a falu, de már az út széli fákat nem láttam. Uccu. Szétdurran a szívem, gombolom ki a kabátom, gyűröm a sálat, mi a fasz feszít ennyire, egy perce se futok, ki kell bírnom. Szegény szívem nem mostanában kapott ilyen forgalmat, nem hiszem, hogy tudta, hogy mi van...hiába, tespedős melóm van, ezt utálom is benne, hogy gecisokat ülök és nem kell semmit emelni. Ha emelnem kéne, azt utálnám? Középen kéne maradni. Az asztalosműhelyben tavaly nagyon jó volt, egyengetni, az jó meló, állsz a gép mellett, adod neki a fát, izomból nyomod neki előre, nem fárasztó, de jó erőben tart és 20 perc alatt elmegy másfél óra. Szeretnék egy jó egyengetőt. Második perc, még bírom, azért álltam meg egyszer, mert a rövidebb úton nincs lámpa és a ködben kurvára nem láttam az út szélét, majdnem árkot fogtam, de nézd csak, hát kibírom, futok. Harmadik perc, lépcsők, ez is megy. A végére egészen belejövök. Négy perc alatt itthon. Két kedvenc helyem közti távolság ennyi.
Futni lehet, hogy fogok, borotválkozni nem sűrűn. Mert mégis észrevettem egy változást, egész emberes tokám nőtt az utóbbi hat évben, szakállal nem láttam.
A héten fás kályhát és új mosogatót fogok szerelni, zuhanyfüggönyt és fűszertartópolcot. Meg elkezdtem egy új gitárt és be kell fejeznem egy sor szekrényajtót egy gyerekszobába és egy elektromos nagybőgőt egy másikba.
Elmúlt a múltkori zen állapot, most megint azt érzem, hogy csinálni kell.
Nem tudom, hogy elég volt-e a zen arra, hogy megtudjam miért, de most csinálom, jól esik.
Tuesday, October 11, 2011
Cost Tourism
A hétvégén csináltunk egy kis túrát. Szóljon ez a dal ezért először is.
Hol is kezdjem? Volt egy varázslatos éjszaka, amikor a Mityó DJzett a TiTiTában (a régi stuncorgó újranyitott, a legjobb hely a városban, bizony, az első próbatermünk a Jom and Terryvel, ezért is szeretem annyira a helyet, meg mert jó). Szóval a varázslatos éjszakán persze egy sörre indultunk át, semmi többre, a Sünivel. Hát fél 12-től fél 4-ig megállás nélkül táncoltunk. Megismerkedtem Katja-val, aki németországból jött, volt egy magyar barátja és nagyon szereti Pécset. Süni pedig gyönyörűen táncolt Katával. :-)
Szóval nagyon szép kis időnk volt ott, a héten még párszor találkoztam a leánnyal, megismertem még jópár külföldi diákot, összecimboráztunk. Gyakorlatilag ez óta a 3 vagy szűk 4 hét óta beszélek angolul. Egész jól megy.
Egyszer megkérdeztek, hogy nincs-e kedvem utazni velük, bérelnének egy kocsit és uccu Horvátország. Mondom, hogy miért ne? Úgysem nyaraltam a nyáron túl sokat. Elkértem a szüleim kocsiját, hogy még olcsóbb legyen. Rengeteget tervezgettünk, hogy mit merre, hova menjünk, mi legyen, engem az egész nem érdekelt, csak hogy menjünk már...én voltam az ügyeletes hippi, aki állandóan hangoztatja, hogy az út, tesó, az út lényeg, nem a célja.
Első nap, este indulás, irány Zadar! 6-7 óra autózás, éjjel, zenére. Mivel a kazetta beszart a kocsiba, maradt az mp3. Csak Katjanak volt mp3-a, tehát ő lett a DJ...ráadásul nagyon jól nyomta, végig parti volt a kocsiban! Táncoltunk a sávok között az autópályán. Új kedvencem Jan Delay :)
Zadar, hajnali 5. Kel fel a nap a hegyeknél, 20 fok van, a tenger 18-20 fokos, sajnos fáradtabb voltam, mint fürdeni képes, de erős dolgokat kaptam a tengertől. Kacsáztam :)
Óriási vihart fogtunk ott, bemenekültünk egy plázába, nem volt más választás.
6kor indultunk eléggé elázva Plitvicébe. Megtaláltuk a házunkat, nagyon fasza kis konyhás szobákat kaptunk, kettőt. Nagy életet éltünk, főztünk, út szélén vettünk zöldségeket, vettünk bort, satöbbi.
Másnap lassú indulás, imádtam, utána irány a nemzeti park. Ezren voltak, rengeteg ember, sok japán, koreai, német, magyar. Kicsit rontott a szépségén, de azért megérte, jó kis hely. Este buli "otthon". TVztünk, röhögtünk a horvát adásokon, hallottam azt a szót, hogy multiperfekt. Percekik feküdtem tőle, az új bandám neve ez lesz!
Patrice, német arc, de fekete és sosem szólal meg németül...óriási raggae adag.
Másnap irány haza, nem siettünk, nem volt célunk, kis utakon, falvakon át, a gyönyörű hegyi utakon irány Zagrab, Kutina, Virovitica, aztán Barcs. Délután 5, szüleimhez be, óriási vacsora várt, krumplistészta, süti, satöbbi.
Csodás pillanatok voltak végig. Elmentettem volna, ha a mentés nem csökkentené a dolgok értékét...
Sorban: én, David, francia srác, hihetetlen arc, állandóan énekel és nagyon jó humora van. Katja, a német lány, nagyon őszinte, ha táncol, valami van köztünk, vagy lesz, remélem. Paul, katalán srác, természetesen megszállott! Óriási arc, zenél is, vele nagyon jóbe lettünk, itt marad karácsonyozni magyarba, család leszünk :) Édesanyám, édesapám, köszi a vacsit, imádnak titeket a srácoklányok, tényleg odáig vannak. Sarah, vega csajszi, róla nehéz mást mondani, igazi berlini feminista mozgalmár, vitába soha nem akarok vele szállni, nincs inputja, nem lehet rá hatni, de azért nem rossz arc...értitek :)
Végül egy banda Hildesheimból, egy kisvárosból, ahol Katja tanul.
Bejön ez is. Csak most esik le, hogy egy csaj a hegedűs...
Tuesday, September 13, 2011
Blog Cost
Könnyed napos őszi délutáni funk zene. Ha nem szerelmes az ember akkor álljon neki azonnal...az lesz.
Gondoltam blogolok egyet, mivel éppen az a melóm, hogy 20 PC-t kell telepítenem, még imagefileokkal sem olyan gyors.
Cipelni, összedugni, leporolni, régi cuccokat össze, újakat ki, sok üres doboz. Ilyen ez. Közben szól a funky, egyedül vagyok az egész folyosón, a szomszéd zenesuliból átbotorkál egy egy félrefújt hang. Óriási dolog az ősz. Az ősz a lélek tavasza.
Ilyenkor a legszebbek a lányok, ilyenkor a leglazább mindenki (még ha azt is állítják mások, hogy az a nyár, nem, az ősz az). Ez a bor születésnapja, talán azért, nem tudom miért, a télre készül már a lélek talán, ez akkor olyan, mint a meditáció első perce, mikor nincs mantra, csak várod, hogy lenyugodjon a legfelső rétege a gondolatoknak, ilyenkor van ez.
Lassan 5 éve költöztem a Royalba. Mentem egy kört. Idén újra Royal lakó vagyok, a Csongi régi kecójában. Nincs vissza érzésem, előre érzésem van. Elég jó energiáim vannak felturbózni a kecót. Most nincs olyan érzésem, hogy terveznem kell, eddig sajnos volt. Most mintha egy tölcsérrel mernék vizet, hiszen hiába minden, annál önfeledtebben nevetek az egészen és ilyenkor azt látja meg az ember, hogy mennyire jó játék csinálni. Csinálni kell. Ezt mondogatom magamban általában. Meg gondolom mindenki, csak ha CSAK csinálod, de nem nézed mit csinálsz, az szörnyű időszak. Most jól esik minden, nem akarok megfelelni még magamnak sem. Fasza érzés, érzem, hogy üresedek ki, tisztulnak dolgok, az utóbbi két hétben még talán ideges se voltam, szóval mintha pucolnám a benzintankot, potyog ki a rozsda meg a sok kosz, aztán jöhet - gondolom - megint egy soktízezer kilóméteres túra.
Szép az ősz. Szeretem a füstszagot is esténként. Jó lenne falun lenni. De a város sem rossz. Csak hát nem itt nőttem fel, megszokhatatlan nekem, mint a hegyek. Na megyek.
Monday, May 16, 2011
Blogajánló
.jpg)
Egyszer már jártam ebben a boltban, de sikertelenül. Most úgy tűnik, mégis érdemes volt visszatérni, mert találtam csigát, és nem is akármilyet[...]be se töltött a windows, máris elfogyott.
Kakaóscsiga-tesztek: We love kakóscsiga
Thursday, January 20, 2011
Tuesday, July 27, 2010
Blog ajánló - Puppet Mirror
...és most következzék valami egészen más...
Puppet Mirror
szóval bábok, B. Zongor Balázs bábjai, ajánlom figyelmetekbe
- közel állnak hozzám ezek a bábok,- sokat én öltöztetek - ezért nehéz róluk elfogulatlanul beszélnem, inkább, ízelítőül mutatok egy-két fotót.
Thursday, January 14, 2010
Blog ajánló - Rettentő propeller (cyber-krimi)
régi nagy kedvenc, mindig jókat kacagtam rajta.
Rettentő propeller
Blog ajánló - Pécsi Búvár
tomdd barátunk ajánlotta figyelmembe ezt a blogot és én tovább ajánlom: Pécsi Búvár
mostantól elérhető a Haverok, buli, fanta menüpont alatt is.
Saturday, November 21, 2009
Linkajánló - Filmvilág Blog
kedvcsinálónak három téma
- David Lynch tovább meditál
- Antikrisztus-videójáték, Pokol Angyalai-film, Lynch-zene
- Tarantino nyomában 12. - Vanishing Point
Filmvilág Blog
és Filmvilág a twitteren
Sunday, October 18, 2009
Vblog, azaz videó blog az interneten
"A videó blog meghatározó médiajelenség az interneten, amely általában a technika fejlődését követve megjelenik a népszerű videóportálokon. Ha szerényen is, de immáron hazánk is képviseli a műfajt."
cikk itt.
Tuesday, August 25, 2009
Monday, August 24, 2009
Gálya 06
Mostantól rólam itt lehet olvasni, nézni, hallgatni. Ahogy tudom, frissítem.
Mindenkit csókoltatok!
