Koncert, harmónia

Végül elmentem Nick Cave and the Bad Seeds koncertre, pénteken még simán megkaptama 9900 forintos jegyemet, ami azóta is a táskámban van. Hétfőn meg elmentem egydarab magam.

Gondoltam pech, hogy annyira szomorú, mondhatni apatikus napot sikerült, nem is gondoltam, csak mentem, ennek a szomorúságnak megvolt az a boldog hozadéka, hogy semmi se érdekelt és egyáltalán nem gondolkodtam, csak nehézkedtem. Mire elkezdődött a koncert, úgy éreztem már az se érdekel. Tévedés, hagyhatnék. Eljutottam oda, hogy egyszerre szegezett a színpadra és küldött magamba, kicsit furán álltam ott a negyedik, ötödik sorban kint-bent, és amikor jött ez, amit valaki kihagyott volna a menüből, vagy nem így, kérem, én beteljesültem. Olyan szépen, a napomhoz illőn. jött a harmónia (erőszakos görény), odabaszott és elringatott. Na ezek azok a dolgok, gondolom, amiket akkor se hagyok ki, akkor is visz a lábam, ha a tunyaság randa bűnét szakmailag tökély.