Korábban hallottam már egy beszélgetést Molnár B. Tamással a Kossuthon (a titulusa nagybőgős, szakíró, gasztroforradalmár), akkor okosakat mondott. Az előbb találtam vele egy cikket, és most sem lepett meg. Arról van szó, hogy miért nem jó a magyar konyha, és miért gondoljuk mégis azt, hogy jó. Meg persze jó nevű, de gyenge éttermekről és kisvendéglőkről, sportolókból lett tulajdonosokról, és a némileg beszűkült ízlésről, Frankenstein-pulykákról, ipari búzáról, fanyelű késekről.
Nem érdemes kihagyni, tartalmas.
Tessék, itt olvasható.
0 megjegyzés:
Post a Comment