Sunday, March 1, 2009

Fűzökről, lányregényekről és kalapokról

…bezsongtam, kalapoktól, fűzőktől, szóval most csak úgy összevissza, ami eszembe jut...


Vivien Leigh, mint Scarlett O'Hara




...az úgy kezdődött, hogy újra elolvastam az Elfújta a szél c. könyvet,hatalmas romantikus ponyva, de nem is ez a lényeg, hanem a ruhák, szükségem volt a kalapokra, fűzőkre, krinolinokra, finom selymekre, és rájöttem, hogy egy csomó ruha leírás van a könyvben, amik mindig is tetszettek. kedvem támadt újra nézni a filmet is, mert bevillant, hogy minden ruha, ami a könyvben teszett ott van megvalósítva, sőt még több is.
a you tubeon belefutottam egy dokumentumfilmbe, ami a film készítéséről szól (The Making of Gone with the Wind - part 1).
és abban hallottam egy szitut, amit az egyik színésznő mesélt a jelmezekkel kapcsolatban, és ami végképp meggyőzött, hogy nagy dolgok történhetnek, amikor két maximalista állat (a producer David O'Selznick és a jelmeztervező Walter Plunkett)találkozik
a színésznő így szól a producerhez:
- De David, hát miért van szükség ezekre a hosszú szárú bugyogókra, hát egy csomót spórolhattál volna, úgyse fogja látni őket senki, úgyse fogják tudni, hogy ott van.
- De te tudod.

szeretem az ilyen nagyszabású, látványos filmeket, márpedig az Elfújta a szél annak számít. a dokumentumok szerint ez volt az első film, aminek a főcímében feltüntették a látvány tervezőt. (látvány szempontjából egyetlen dolgot nem tudok megbocsájtani a filmnek soha, a botrányos főcím betűt)
és ezután próbáltam utána nézni Walter Plunkett munkásságának is (ő tervezte az Elfújta a szél jelmezeit).
…végülis az egész kutatásnak kettős hatása volt rám nézve:megmozgatta a bennem lakozó jelmeztervezőt, akit lenyűgöz egy ilyen méretű munka, és megmozgatta nőt, aki egyszerűen csak odavan a ruhákért…
egyszerűen lenyűgöz, amikor mások úgy dolgoznak, hogy különböző haj és smink próba felvételeket is készítenek, a dokumentumfilmben van ezzel kapcsolatban pár snitt (hogy például milyen problémát okozott eltüntetni az akkor 46 éves Leslie Howard szemei alól a karikákat, akinek a huszon éves Ashley Wilkes szerepét kellett alakítani)
vagy mint ezen a képen, külön smink próba még a könny foltokhoz is


...és ruhák, ruhák, ruhák, minden mennyiségben...
...fűzők...


...krinolin...


mert valahol volt egy félmondat a könyvben, ami arra vonatkozott, micsoda művészet ebbena krinolinban közlekedni, hogy úgy tudjon lépkedni az ember, hogy a szoknya finoman, csábosan lengjen a csípője körül, hát nem észveszejtőek ezek a dolgok


...kalap...












...és kalap...



...és Rhett Butler...
amikor Atlanta már ég, mert a déliek felgyújtottak mindent, hogy ne kerüljön a jenkik kezére és akkor megjelenik Rhett Butler
„Olyan volt a ruhája, mintha bálba készülne. Jól szabott fehér vászonkabát és nadrág feszült rajta, hímzett szürke selyemmellény. Széles karimájú kalapját hetykén oldal csapta, s nadrág övéből két elefántcsontagyú párbajpisztoly kandikált ki.”



(na jó bevallom, a fűzők és aklapok mellett ez a fehér vászon öltöny az, amitől igazán elgyengül a térdem)




...hirtelen ennyi jutott eszembe...

0 megjegyzés: