Volt nekem egy techno-house-rave korszakom.
Kazettákat másolni: megvan neked ez? Ez mekkora, átvehetem? Kölcsönadod? Az, hogy ki az előadó, ritkán derült ki, tizenéves kisdiákként mit érdekelt engem: a fekete kazetta az nagyon jó, a zöldre én válogattam, a rév-színű (a fluoreszkáló narancssára iratjelölővel egyező) pedig igazi kincs volt, arra sajátokat vettem. :)
Mindig volt a fülem előtt egy hangzás, amit el akartam érni. Természetesen akkor elérhetetlen volt, de ez nem érdekelt :)
Tízéves voltam, mikor kaptunk számítógépet, AT286-16Mhz egy olyan alaplappal, ami azóta is kuriózum, integrált volt rajt a vinyóvezérlő, azóta se láttam 286ból olyant. Bátyám vett bele hangkártyát 8000 forintért valamelyik Compfair-en (baszottnagy informatikai bemutató), a Wolf3Dnek is milyen atom volt a hangja meg a zenéje, imádtuk tök hangosan. Apu adott egy Proxima erősítőt és 2 videoton hangfalat! Aztán Józsika, a falu fő számítógépes embere, - életünkben meghatározó egyén - hozott pár nagylemezt, az egyiken Fast Tracker nevü program. Ez egy "zeneszerkesztő", igényel egy érdekes hozzáállást, főleg a ritmikához, sokan inkább programozást látnak benne: de nem, ez kőkemény alapköve volt Az Útnak ahhoz a hangzáshoz. 4 sávon kreálhattál 8 bites hangmintákból zajt, imádtam!
Nincs meglállás, jött a második kiadás az FT2. Itt már ismertem a lényegét a "programozásának", elkezdtem beszerezni hozzá számokat, hogy azokból minél több hangmintát gyűjthessek ki. Egy szám kb. így néz ki:
Ez a szám már egy elég jó hangzásnak számít, imádtam ezeket. Kezdetlegesnek tűnik? Félelmetes mennyiségű munka egy ilyen létrehozni. Ez lett az a pont, ahonnan a "gépzenére" nem mondtam úgy ánblokk, hogy szar.
Másik nagy szerelem az akkoriban induló PC-X magazin volt. Nem érdekeltek a játékok, a CD melléklet érdekelt, amin olvasók által beküldött cuccok jelentek meg. Novellák, PC-s újságok, otthon írt játékok és termsézetesen ZENÉK!
Nekünk nem is volt CD olvasónk, a Sünihez mentem át minden hó első péntekén, vittem a CDt és láttam mennyire unja, de muszály volt végignéznem, végighallgatnom őket. Attól, hogy olvasóké volt a rovat, hihetetlen közel éreztem magamhoz, akár én is küldhetnék. Aztán a sors iróniája, hogy mikor először küldtem be egy kislemeznyi zenét, megszűnt a magazin... Hihetetlen impulzusok jöttek azokról a korongokról, Rave, techno, HC, Hiphop, minden érdekelt: az érdekelt, hogy milyen hanzást csinálnak, milyen technikákkal, milyen hangszerekkel.
Ezt írja egy blog:
"Meg kell említeni az azóta már megszűnt PC-X számítástechnikai magazint...a fájlokban feltüntetett lakcímeken barátságok-ismeretségek kötődtek, bulicímek-időpontok cserélődtek. Az 1998-99-es időszakban a rave/happy hardcore Csipkerózsika-álmát aludta, miközben a hardcore-klubélet pezsgett, hazánkban járt a stílus több neves előadója is..."
Az, hogy odaírod a címed, tényleg működött! Én is írtam programozóknak, zenés-eknek, postán mentek a levelek, hihetetlen hibrid kommunikáció volt. Bátyám szerezte első megrendelésemet: írjak zenét egy szöveges szerepjátékhoz...aztán nem jelent meg, de akkor is :)
Került hozzám Dune kazetta, meg RmB, ezeket menza-diszkóba vittem, hogy két Kozsó közé tegyék már be, ó meg a promóció, simán beraktam a saját számaimat is, szerintem azóta se tudja senki mi volt az a szar :) De nekem óriási élmény volt látni, hogy táncolnak rá.
A Dunet akkoriban nem szerettem annyira, nem volt annyira nagyon profi a hangzása, az RmB jobban esett, de így utólag belátom, hogy azon zenék sorába tartozik, ami akkor és CSAK akkor jöhetett létre.
Aztán jött a fősuli és megismerkedtem HOFIval és végre lett egy ember aki kattantul imádta ezeket. Száguldottunk a Trabijába és Astral Projection, Dune és BLÜMCHEN szólt! ÓóóóóÓÓÓ imádom!!! Azóta is hallgatom a műhelyben. MP3ról vettem át kazettára, hogy beleivódjon a hangszerfákba fűrészelés közben (ráadásul a magnó +5%-al gyorsabban játszik!)
(Blümchen még kap egy önálló postot, annyira jó! Hé kétkedők! Majd meglátjátok, hogy az! :))
Astral:
Száguldott a Trabant, imádtam. Mentünk a TV-toronyba GoaPartira, a DJk előtti Live Act-et többször is csináltuk: volt, hogy Chillt, dubosat, volt hogy csapatósabbat. De ez már egy másik korszakom...
Tuesday, December 8, 2009
Cost History - My Rave korszak
Subscribe to:
Post Comments
(Atom)
16 megjegyzés:
Nekem is volt egy hasonló korszakom....pl. ez a Tori Amos szám nagyon bugis volt nekem Hogy most ez rave vagy house, nemtom....de még mindig tetszik....
http://www.youtube.com/watch?v=XszE4RynIKU
Hogy én mennyire utáltam ezeket a zenéket!!! Mondjuk most sem szeretem őket, de nem utálom. Mostanában vagy fölingerel, mert annyira szembeszökően egy felé alkalmazott zene, annyira könnyű kenyér, vagy röhögök rajta (mint most), mert annyira gagyi. De tényleg nem utálom! Annyira már nem vagyok fiatal.
Most a Péterfi Borit utálom... hehe.
a rave vicces volt anno (most meg inkabb), en annak idejen sem birtam elviselni. mar 93-ban is minimalt, future sound of londont, orbitalt aphex twint hallgattam a jungle, acid es hardcore techno mellett :) a rave vegulis csak a stadionzene egyik jelzoje, erdekes, h stilussa notte ki magat. bugyuta, de hatasos sokezer osszegyult - opcionalisan trogozott - emberre nagy hangeron. azt hiszem rakok ide szep elektronikakat az elektromos rovatba :)
Gyerünk cOp, ne kímélj minket!
Aphex Twin-el való első találkozás pont Rendzsaw -ék nagysikerű szenes klubos filmklubbjában történt. Azt a traumát mai napig sem hevertem ki kártérítést követelek !!! :)
Ez a bizonyos Rubber Johnny-s vidijó anyag, amihez hangeffekt ügyileg Aphex twin adta a nevét.
http://www.youtube.com/watch?v=vXyIB2L52Dc
Persze nagyon penge, de én eléggé anti progresszív vagyok ilyen elektronikus téren. Még a régi Kraftwerk-ekkel nosztalgiázom. Karlheinz Stockhausen-t sem komázom, pedig ő aztán ősatyának számít. Persze az ő effektjei nagyon hajaznak nekem pont Aphex T. cuccaira, kivéve az őrült ritmikát. Gondolom az ős analóg korszak mint Stockhausen bácsi biztos kihatottak az ilyen őrült emberkékre is, vagy ők nem is őrültek csak zsenik és progresszívek ? :)
GabriellaSz: óriási ez a szám, nagyon nem tudtam, hogy Tori Amos :)
Baksaúr: Mi az, hogy alkalmazott zene? Kb olyan hangnemben szeretném kérdezni, hogy mi nem alkalmazott ezen a világon? A jazz nem alkalmazott zene? Ha pl. egy hokedli nem tetszik és lábtartó lesz belől hokedli helyett, akkor alkalmazott: ha egy filmbe teszek egy sztenderdet, akkor alkalmazom, ha örömkeltésből hallgatom, akkor is.
Próbálj meg elektronikus zenét csinálni. Elérni egy megfelelő hangzást pont olyan nehéz, mint nagybőgőzni...azért mondom ilyen bátran, mert egyiket sem tudom :-)
Nekem a rave igazából először úgy került a tudatomba, hogy minden elektronikus zene, tehát igazából meg nem tudnám mondani, hogy mi a rave ismertetőjele, mondjuk annyi, hogy 4/4-ed és 150 bpm fölött van.
(úgy érzem lassacskán analógszinyó rovatot is kell indítanunk :))
Nem az a bajom, hogy alkalmazott, hanem, hogy egy célra alkalmazott. Dizsi, őrület, transz, nagyrészt droghatás alatt, vagy drog helyett. Tudom, hogy elfogult vagyok, ne haragudj rám ezért, csak ez a véleményem. Erről nem is érdemes vitát nyitni, mert elviekben nem értünk egyet, de attól még fogok én is ugrálni a Royalban Blümchenre, ha úgy adódik... :)
Jah, bőgőzni tényleg nehéz. Az elektromos zene szintén valóban nehéz, tele van a gépem félkész nótákkal, nem is boldogulok velük olyan könnyen, de mégsem tenném egy szintre a kettőt. Nem is egy kategória. Ha kivesszük a sorozatgyártókat a képből, akkor arra jutunk (jutok legalábbis), hogy egy hangszeren megtanulni játszani egy élet. Kell hozzá fizikai adottság, fül, lelkület, muzikalitás, kondi, zenekari részvételnél empátia, vezérszellem, alázat és még sorolhatnám. A villanyzenéhez kell fül, muzikalitás (ez a kettő a közös pont) és műszaki háttér (manapság számítógép)és annak ismerete. Villanyzenét létrehozni inkább mérnöki munka (hangsúlyozom: számomra).
Ha egy hangszeres zenész embereknek zenél, akkor ott egy energiaáramlás megy végbe. Ez így közvetlen. A villanyzenénél az, hogy egy gépet kezelsz, ami helyetted hoz létre hangokat, már meggátolja azt, hogy ezek az energiák elinduljanak. Ott max. aki hallgatja, abban ébrednek érzetek, hangulatok, de nem jön létre körforgás. Ott van a gép a művész és a hallgató között, ami lelketlenné teszi a zenét. És bár hallgatok én is elektronikus zenét, de nem sokat, mert miután le lettem nyűgözve a hanghatások és ötletek által, utána megunom, és vágyok valami élőbb után.
Persze vannak kivételek, mert pl. azok a régi dobgépes videók a tyúbon, ahol a koma élőben modulálja a hangokat, és ott helyben születik valami teljesen új, az már majdnem élő, de mivel a gép miatt annyira behatároltak a kifejezési lehetőségek, ezért nekem nem elég. Lenyűgöz, de aztán ennyi. Mint Victor Wooten slap szólói, pont olyan.
(gépház üzen: a postot elláttam az electric cost tag-gel.ezt ne önkényességnek vegyétek, hanem pusztán szerkesztőségi elvnek. üdv.)
Nem értek egyet :-)
De nem folytatom a vitát...
baksapeti: "Erről nem is érdemes vitát nyitni, mert elviekben nem értünk egyet"
én szeretném ha folytatnátok a vitát és ráadásul egy olyan kérdést feszegettek, ami engem is nagyon érdekel, egy vitának meg nem feltétlenül az a lényege, hogy a végén egyetértsetek, sőt, nem az a célja a vitának, hogy az egyikőtök meggyőzze a másikat, vagy hogy kialakuljon vmi közös konszenzus, legalábbis szerintem.
számomra sokkal fontosabb maga a vita, a nézőpontok sokfélesége.
hogy aPepe nem folytatja nagyon sajnálom, mert kíváncsi lennék mit gondol még erről
én vmi ilyesmiről szeretnék szakdolgozatot írni a filmszakon csak nem a zene hanem a film és egyéb képalkotói mechanizmusok kapcsán... ezért is lenne hasznos nekem a folytatás :)
Akkor inkább üljünk le egyszer beszélgetni, mert én sem folytatom... :) Olyan gyorsan nem gépelek, hogy ne vegye el a szabadidőmet. Élőszóban állok elébe.
oké :)
Hűű ha ilyen mini fórumot hoztok össze engem is vonjatok be. Érdekelnének a vélemények, meg én is bugyborékolnék valamit. Peti te tudod a számom úgyhogy téged kérlek meg, szólj előtte! Némi iszonyatosan finom házi 'gyümölccsel' (barack) hozzá tudok járulni. /karc nélküli :)/
Ok Andorom! Ha lesz ilyen, szólok! A barack külön csábító... :)
Mondjuk minden Gáboron múlik, mert Pepével mi erről nem fogunk (szerintem) vitázni amúgy, hacsak fel nem szólít valaki erre... :))))
Nemde Pepe?
a lényeg a metál!
Post a Comment