Filmajánló: Banksy - Exit Through The Gift Shop

Banksy-ról itt olvashatsz a korábbi postokban.

"frenetikus, kérdéses, formalista de csupa tartalom. meghökkentő és döbbenet!!" Radio Cost

valahogy odakeveredtem, egyedül. nem is értem, hogyan sikerült jegyet rendelnem, mert senkinek sem. valaki visszamondta, én meg pont klikkelhettem. ennyin múlik a történelem.

nem is mentem én sehogyan sem, nem vártam semmit sem, csak kimozdultam. úgy képzeltem, majd látok egy jó kis filmet ettől a Banksytól, akit mindenki ismer, mert olyan, mint Andy Warhol csak élőben és mégsem ismeri senki, mert olyan homály fedi a személyét, ami erősen ráver a középkori névtelen alkotók anonimitására.

és olyat kaptam, amin még mindig agyalnom kell, pedig már egy hete is, hogy láttam. ez ritkaság nálam. hogy filmen agyalok. pedig már milyen sok az agyas film és mégis milyen üresek.

eszembe jutott ez a Michael Moore, akinek az úgynevezett dokumentumfilmjeinek formájától hányni volna kedvem, így nem is szívesen emlékezem rájuk.
de hoppá, ugyanez a forma van itt jelen a szóban forgó film esetében! és mégsincs hányingerem! (mi ez kérem???)
leesett megint, hogy nincs olyan, hogy szar forma. csak szar alkotók (nem mint emberek szarok), akik szarul használják a csodálatos formákat,a film csodálatos formáit. mert van tartalom is, amit a szar alkotók nem mérnek a formához, hanem azt hiszik, hogy a tartalom az ő formájuk. azt hiszik, hogy formában vannak. és ha valaki formában van, akkor általában mond is valamit. de hogy mit mond, vagy hogy mond e többet mint egy száraz, rövid híradás a napilapban, az már kérdéses.

itt egy film, akinek ki az alkotója, a rendezője? feltételezzük, hogy Banksy? nem hinném. van neki más dolga is, mint, hogy filmet készítsen. imdb-n sincs infó erről, ami vicces megint. passzol a filmhez.

hogy miért zseniális a film?
mert fog egy világszerte ismert graffitist (street artist), Banksy-t, hogy a film középpontjába helyezze. óriási mézesmadzag! kb. akkora lehet, mint bemenni kamerával Bin Laden barlangjába. és ha ott is lennénk, azaz látnánk ténylegesen, hogy az ott Bin Laden és éppen kártyázik vagy a szakállát vakarja, akkor elhinnénk e az egészet? nem gondolnám, hogy igen. valahogy egy egészségesen edződött szem már nem hisz el semmit, amit lát.
na ilyen ez a film is. hogy ott van, de mégsincsen ott és teszi ezt úgy, hogy erre építkezik, ezt teszi meg alapnak, hogy ne higyj a szemednek, pedig ott vagyunk és tényleg...szórakozik velünk, de mégsem röhög ki, mert játék ez a rejtélyes művész személyével, róla és vele. gyere és szállj be a ringbe te is!

utoljára hangosan egy Coen filmen nevettem moziban, az volt az első filmjük.

ilyen ez a film is...valahogy egyszeri és megismételhetetlen de nem úgy mint a Coenéké...ez más, mert amolyan szubkulturális mítosz övezi a dolgot.

volt az a szutyok Blairwitch pl. na, az kurva szar. ez meg itt kurva nagy! (reklámokkal együtt! külön mise!)

a mozi előterebén: