Tinédzser disztópia

könyv és filmajánló

az utóbi két hétben belefutottam két nagyon hasonló jellegű trilógia első fejezeteibe.
az egyik Patrick Ness írótól a Chaos Walking trilógia első kötete, a Kés a zajban

ezt, nem titkolt módon, a borító miatt is választottam. (másrészt meg azért, mert mostanság előszeretettel választok olvasnivalót a Könyvesblog írásai alapján)

a másik Suzanne Collins írótól az Az éhezők viadala első része, aminek filmváltozatát láttam a minap


bevallom én a Harry Potternél lemaradtam, és a Twilight sztori teljesen kimaradt az életemből (úgy látszik ez van, a varázsló romantikát még betudom fogadni, de a vámpír romantika nem hatott meg) ezért is voltam kíváncsi, milyen fiatalkorúaknak szóló sztorikat hájpolnak most.

a közös a két sztoriban: egy fiatal fiú és lány a vadonban, rohannak és meg kell tanulniuk ölni.
na ez volt az ijesztő.
A Kés a zajban sztorijában egy idegen bolygón élnek már nemzedékek óta a földről érkezett telepesek, ahol valami fura vírus miatt, a nőkön kívül, minden teremtlény gondolatai hallhatóvá válnak. A nők gondolatai nem hallhatók, de ők is hallják mindenki más zaját.
Az éhezők viadalában meg egy abszurd valóságshow irányít mindent.
Fogalmam sincs, hogy a célközönség, a 12-18 évesek mit gondolnak ha olvassák, nézik ezeket a sztorikat, hogy vajon a zaj és a valóságshowk az ő félelmeik e.
de visszatérve a gyilkolásra. A Kés a zajban sztorijában (460 oldalas az első kötet)400 oldalon keresztül készül elő a szituáció, amiben a főszereplő fiúnak végül gyilkolnia kell, kíváncsi vagyok, hogy Az éhezők viadalának könyv változatában is megjelenik e ez a szál, mert a filmben, a valóságshow nagyobb hangsúlyt kap és a téyn, hogy a résztvevőknek gyilkolniuk kell azért, hogy nyerjenek, költői gyors snittes homályba vész

beletörött a bicskám ebbe a posztba, de most már publikálom
na nem mondom, hogy üdítő szórakozás volt akár a könyv, akár a film, de nem bánom, hogy olvastam, láttam