Thursday, August 21, 2008

A 4 alagút és a 3 völgyhíd

magyar népmese: Vastagbőr.

12 megjegyzés:

iku map said...

és a mese résztvevői a kedves kommentelők is. az van hogy mi csak kétféleképpen tudjuk ezt csinálni.
a. lásd a mecseken átvezető útjainkat, ahol ha hatvannal mész még csak hányingered, ha egy kicsit jobban pörögsz, már halálfélelmed. ekkor tehát kerülgetjük a hegyet innen-onnan.
b. ez a mostani.
nem lehetne valahogy betalálni a kettő közé?
erről meg azért ennyit, mert igazán abból van kurvára elegem, hogy a magyar mesékben tényleg mindig hemzsegnek a nagy megfejtő emberek, akik időt, pénzt, energiát nem sajnálnak a fikázásra. tényleg a tízmillió autópályamérnök, metro alagútfúró-mérnök, filmrendező, futball- és egyéb edző országa vagyunk, bassza meg!?

roomann said...
This comment has been removed by the author.
roomann said...

csak három megjegyzés:

1. a kőröshegyi völgyhídra inkább büszkének kéne lennünk. hihetetlen építmény. már ezért megérte. ha még jó is valamire az csak hab a tortán :)

2. a fejetlenség, a logisztika hiánya, a pénzek elcsöpögtetése valóban a magyar ember nem éppen irigylésre méltó tulajdonsága. hozzászoktunk a kommunizmusban, ideje lenne leszokni róla, természetesen ezen a helyzeten eddig semmelyik kormány sem tudott segíteni, inkább behódolt az embereknek és módszereiknek, hisz ők is jobban jártak így, legalábbis rövid távon biztosan.

szent ágoston mondta: ha jók a juhok lesznek jó pásztorok is

úgy tűnik ettől még messze vagyunk

3. azok az emberek akik fikáznak általában csak azért nagy a szájuk, mert nem az ő zsebükbe csordogál a pénz.

ha hétköznapi ügyintézéseik közben, netalán némi protekcióhoz jutnak egy ismerős által, olcsóbban, netán ingyen jutnak hozzá valamihez, az már nem fáj nekik, akkor nem érzik, hogy a többiekkel szemben ez nem korrekt.

tudom, hogy ez az általánosítás nem mindenkire igaz, de a nagyhangú emberek közül eddig kétfélét ismertem meg: 1) becsületes, igaz embereket, akik önmagukat is képesek feláldozni egy fontosnak tartott ügy érdekében - mondanom sem kell ez a típus ritka mint a fehér holló 2) a másik: az össze-vissza, ész nélkül ordibáló, vagdalkozó, érzelmi alapokon megnyilvánuló, másikat meg nem hallgató, érvelni nem tudó ember, ha nemis 10 millióan de tényleg, rengetegen vannak és mindenhez értenek, valójában általában még a cipőfűzőjüket sem tudják egyedül bekötni, ők tipikusan azok, akik azon a véleményen vannak, hogy dögöljön a szomszéd tehene is, képtelenek örülni a sikereknek, ha nem az övék..

Anonymous said...

ahhoz nem kell autópálya mérnöknek lenni, hogy rájöjj, el van baszva valami. szerintem elég, ha kétszer beszakad az alagút, amit építenek. ráadásul még hazudoznak is, és egy darabig tagadják, hogy még egyszer beszakadt.

http://index.hu/gazdasag/magyar/oml080821/

roomann said...

na ez az amit mondtam :)

mz said...

Teljesen jogos felvetései vannak a cikkírónak, és a horvátországi és osztrák alagutakkal/völgyhidakkal történő összevetésben sincs szemernyi csúsztatás sem.
Tovább is haladnék a gondolatmenete mentén: ne legyenek focipályáink, mert soha az életben nem lesz olyan zöld rajtuk a fű, mint Angliában. Helyettük legyenek betonos placcok, a betonozáshoz biztos értünk.
Ne építsünk atomerőművet, mert úgysem tudunk akkorát, mint a Kashiwazaki-Kariwa, kisebbet meg semmi értelme, mert mindenki csak rajtunk röhögne. Jó nekünk a szén is.
Satöbbi.

md, tavaly nyáron akadozni kezdett az autóm motorja Bp-ről hazafelé menet, és nagyon csúnya hangja volt. A húgom mellettem ült, és bár nem autószerelő, de rájött, hogy valami el van baszva. Mit gondolsz, megkérdeztem tőle, hogy szerinte mi a kocsi konkrét baja, esetleg pár tanácsot is kértem, hátha attól majd ügyesebben meg tudom javítani? Rosszul gondolod, nem kérdeztem meg tőle, mert a húgommal ellentétben én szerencsére autószerelő vagyok, átláttam a helyzetet, tudtam, hogy hengerfejes lett a kocsi. Sőt, később megjavítottam, de akkor sem kértem segítséget laikusoktól. mindenki rájött, hogy valami el van baszva :)

Az alagutakhoz nem értek (bár van egy pincém), de szerintem nem elég, ha kétszer omlik be. Szerintem ötször kell beomlania, esetleg hatszor. Na az már elég. Akkor már elismerően csettintenék az ujjammal.

roomann said...

:D

Anonymous said...

mz, nem biztos, hogy értelek. mi köze a húgodnak az alagutakhoz?
1. abból, hogy te autószerelő vagy és rájöttél, mi a baja az autódnak, mi következik? az alagutas hasonlatod akkor lenne jogos, ha te építetted volna az autódat, aztán beszarik és azt mondod, ne pofázzon bele senki, te építetted, majd te meg is csinálod.
2. amúgy meg, mi az hogy laikus? ha a fejedre szakad egy bevásárlóközpont, mert szarul építették meg, ahogy pár éve történt japánban, vagy dél-koreában, akkor ennek mi köze van ahhoz, hogy laikus vagyok-e? úgy használod ezt a kifejezést, mintha valami beavatásról lenne szó valami misztériumba. igen, laikus vagyok az alagútépítésben (habár az oviban elég jókat fúrtam fémlapáttal, HOMOKBA!), de egy alagútbeszakadásban nem vagyok az. csak azt ne mondd, hogy ezt is beletervezte a sok beavatott, nem-laikus szakértő! arról nem is beszélve, hogy az alagutat nem magának építi valaki a saját pénzéből, mert ugye azt ki nem szarja le, hogy rászakad, vagy sem.
3. ki adott tanácsokat az autópálya mérnököknek? én biztos nem. úgyhogy a kis mesédben a húgodról, nem gondolom azt, hogy megkérted, adjon neked is tanácsokat. pontosítok a hasonlatodon: ha beszarik az autód, de annyira hogy kigyullad, akkor a húgod biztos kiszállt volna és nem konzultálna se veled, se másik autószerelővel.

roomann said...

ajajaj :D :D
asszem erősen félreértitek egymást
pontosabban nem ugyanarról beszéltek

látom a pontot is hogy hol csúsztok el, de még megvárom hátha rájöttök :)
csak csigavér

mz said...

md, roomann felvetése jogos, valószínűleg elbeszélünk egymás mellett. A kommentedet utólag elolvasva elképzelhetőnek tartom, hogy csak tényeket akartál közölni, miszerint
1. nem kell autópályamérnöknek lenni ahhoz, hogy tudjuk, rosszul mennek a dolgok;
2. úgy véled (talán, bár ebben a pontban nem vagyok biztos), hogy a kétszeri beszakadás már sok;
3. a felelősök nem mondanak igazat.

Ha csak erre válaszoltam volna, akkor annyit írok:
1. igen, rosszul mennek a dolgok az építkezésen;
2. valóban nem kellene beszakadnia egy épülő alagútnak egyszer sem, nemhogy kétszer;
3. gyanús, hogy a felelősök tényleg nem mondanak igazat.

Az egymás mellett történő elbeszélés részemről abból fakadt, hogy úgy gondoltam, valami többletgondolatot is el akarsz mondani ezzel a pár dologgal. Ha nem akartál, akkor az előző három pontom elég. Ha akartál, akkor fejtsd ki bővebben, kérlek!

Az autós példám nem volt pontos, igazad van.
Ugyanakkor fenntartom a véleményem, miszerint attól, hogy a közügyek (adott esetben a beszakadó alagút) mindenkit érintenek, és nyilván sokunknak van véleménye róla, a laikus (és itt szó sincs semmiféle misztériumról, egyszerűen szakmailag képzetlent értek alatta) közösség nem fogja tudni orvosolni a bajt azzal, hogy hangot ad az elégedetlenségének.
A bevásárlóközpontos történet részeseként nyilván eléggé méltatlankodva fogadtam volna a fejem felé közelítő többmázsás betondarabot, de az esetet túlélve sem valószínű, hogy képzettnek éreztem volna magam az omlás elhárítását illetően.
Nyilván sok embernek van elképzelése arról, hogy mi lett volna a megfelelőbb megoldás a négy alagút és három völgyhíd építése helyett, és sokuk igazolva látja a saját igazát a beszakadásokkal. Én is biztos vagyok benne, hogy nem feltétlenül technológiai okok vezettek idáig, ugyanakkor ettől még nem tudom, hogy mi lenne a megfelelő megoldás, és nem gondolom, hogy az omlások miatt alagút és völgyhíd helyett mást kellene építeni oda. Talán naiv dolog, de bízom abban, hogy a józan észnél komolyabb erőforrásokat is megmozgattak, amikor ezt az egész rendszert odatervezték, és remélem, hogy Te sem gondolod máshogy ezt.

Azt szerintem mindketten jól látjuk, hogy el van baszva valami, de hogy pontosan mi is, azt nem feltétlenül látjuk át. Ha ez így van, akkor nem tudunk megalapozottan állást foglalni az ügyben. Általánosítani persze lehet. "Szar az egész" - mondhatjuk, de attól még nem lesz jobb.

Anonymous said...

abban igazad van, hogy a laikus nem tudja a problémát megoldani. nyilván félreértettelek, mintha azt akartad volna mondani, hogy aki laikus, az meg se szólaljon. majd az okosok megoldják. azonban nem biztos, hogy a megszólalok mind laikusak, ezt is vegyük számításba. és én most is tartom magam ahhoz, hogy szólaljon meg a laikus is, hisztizzen nyugodtan. ha nem számít, akkor úgyis át lehet rajta lépni. a laikusok jelentik a nyilvánosságot majdnem minden esetben.
a másik, hogy ha ragaszkodunk ehhez a laikus kifejezéshez, akkor én mint laikus nyilván elvárhatom a nem-laikustól, hogy ő viszont tényleg értsen hozzá. a laikus szart se értsen az alagútépítéshez, a nem-laikus viszont nagyon is értsen! és akkor egyszer csak azt látom én laikus, hogy a fejükre szakad az alagút, és még meg is hal valaki. vagy hadd hozzam a másik kedvenc példámat a 16. századi falfreskót a zsolnay múzeum falán. nem vagyok restaurátor, de ha leverik az egészet vakolatostul, akkor csak megkérdőjelezhetem a felelősök szakmai hozzáértését, vagy hozzáállását. aztán utána jön a kussolás, úgyhogy onnantól a korrektségét is. na és itt lépnénk a képbe mi, laikusok, akik nem hagynák, hogy csak azért, mert nem restaurátorok, teljesen hülyének is nézzék őket. és mivel ez nem az első ilyen történet (pl. pécsi expó is ilyen), ezért joggal felmerül, hogy újra valami ilyesmit látunk. csak most alagúttal, meg autópályával.
szóval a laikusságnak pont ez az outsidersége adja meg az erejét. mivel nincs belevonódva se anyagilag, se szakmailag. nem zsarolható. még szép, hogy hőbörögjenek, ha majd a sok hőbörgés miatt megmagyarázzák, hogy miért is kellett leverni magyarország majdnem egyetlen megmaradt 16. századi kültéri falfreskóját, és azt is, hogy miért így kellett építeni az autópályát és ha így kellett, miért szakadhat be egy alagút kétszer is rajta stb stb, akkor majd elcsitul a hiszti is.
igen, látjuk, hogy el van baszva, de nekem miért kéne statikai számításokkal előállnom ahhoz, hogy igazam legyen. nekem nem kell részletesebben tudnom erről. ha pontosabban is tudnám, akkor máris a nem-laikusok között lennék. egyszerűen annyit akarok mondani ezzel, hogy van egy határ, ahol ez lényegtelen. tényleg nem számít csillagász vagyok-e, vagy sem, ha a Földnek ütközik egy kisbolygó. ehhez nem kell csillagásznak lenni. nem tudok a részletekről, nem ismerem a röppályályát, se a fizikát semmit. de ez van. attól függetlenül, hogy én mit mondok, ismerek, vagy gondolok róla. amúgy meg nem érdekel, csináljanak amit akarnak az alagútjaikkal, meg az autópályájukkal, meg a kisbolygóikkal. majd elkészül egyszer.
ja ez elég vicces: szóval itt dolgoztak nálunk, a házunkban ilyenk szakik, vagy mik. és valamikor kora tavasszal, vagy még előbb mondták, hogy sietniük kell, mert hohó építik az alagutat bátaszéknél. csak tényleg vicces, hogy ugyanazok mentek oda, egy részük, és az én lakásom 2 hónap múlva már beázott, a bádog eleresztett és lifeg a falon, az erkélyen leestek a szegélyburkolók stb stb. és most meg beszakadt az alagút. :)

mz said...

Na, örülök, akkor megvan a közös nevező :)
Nyilván így gondolom én is: a szakember értsen ahhoz, amit csinál, dolgozzon pontosan, vállaljon felelősséget a munkája után. Ez a minimum, ami elvárható. Utólag ne magyarázkodjon, hogy szerinte az jó így, ha én nem azt kértem. Nyilván mindenkinek megvan a maga szakemberes sztorija; az én kedvencem a szobafestő, aki miután a megbeszélttől eltérő színűre festett, azzal magyarázta, hogy szerinte az szebb :)

A nyilvánosság és a (sokszor laikus, de nem minden esetben csak laikusokból álló) civil szféra erejében én is bízom, és nagyon fontosnak tartom. Egy dolgot tartok csak veszélyesnek: ha eszetlen, befolyásolható tömegként, zsigerből reagál különféle helyzetekre.

A levert freskó sajnos régebbi, nem 16. századi, maga az épület 1324-ben épült. Ez csak szomorúbbá teszi az esetet, bár ott hárommilliós büntetést kapott a kivitelező.