Tudományos Vidámpark - Dialogo

Egy Alfred North Whiteheadől származó szállóige szerint az egész európai filozófia nem más, mint egy sor Platónhoz fűzött lábjegyzet





rendkívül pártolom és üdvözlöm az eszmecsere másutt kialakuló folyamát.

a sok mostani szakállas télapó eszembe juttatja minden dialektika atyját, a görög miklulást,

Szókratészt


ugye?

másik szakállas úr is ismerte és alkalmazta a párbeszédet,



Galileo Galilei
akinek a Jupiter holdak, a Vénusz fázisainak felfedezése, a szabadesés, a lejtő és a bolygómozgások fizikájának leírása mellett az újkori dialektikus filozóia gyakorlati alkalmazását is köszönhetjük, amikor is röviden Dialogo, hosszabban: párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról, és a kopernikusziról (így néz ki, itt letölthető) című művében logikai úton vezette le azt a törvényszerűséget, ami az addigi fennálló, hamis, a bolygókat és csillagokat szférákban magyarázó, igazolásul és forrásul a Bibliát használó, Platónt és legfőképpen Arisztotelészt idéző humbugot eltörölte, és a reformációval karöltve örökre kiütötte a mindenható egyházat a történelem nyergéből és a butaságtól áldott középkort egy csapásra megszüntette.


valahogy úgy, hogy a köznép már tudta és látta azt, amit a hittudósok, rendszerük alapjáról lévén szó, nem fogadtak el.
kötötték az ebet a karóhoz

pedig távcsövén át a jupiter holdakat bárki látta



szóval az író Galilei, akire méltán nem ezzel a melléknévvel emlékezünk, egy párbeszédbe helyezve világított rá arra, ami számára, és mindazok számára akik már belenéztek a távcsövébe, nyilvánvaló volt, hogy tudniillik a Jupiter körül kis csillagocskák keringenek, tehát a szférikus világ hazugság, a föld nem a világegyetem középpontja, sőt.



a Jupiter holdak hozzávetőleges pályája, amiket az agg mester, milyen emberi, kenyéradó gazdáiról Medici-csillagoknak nevezett el.
és amint akkor mondták: quod licet jovi, non licet bovi
azaz, amit lehet juppiternek (itt a latin római főistenre kell gondolni) azt nem szabad az ökörnek
társadalmilag ekkor szakadtak fel teljesen azok a "szférák", melyek a feudalizmus és az egyház uralmát szolgálták ki és viszont.

Galilei törvényei tették kiszámolhatóvá például a teherbírást, ő számolta ki a helyes navigációt a csillagok után, mindazt, ami fejlett társadalmunk alapjainak, és a tömegtermelésnek építőköve, csírája, későbbi Isten és holisztikus világkép-romboló tudósok - utódok kovásza lett .
mondjuk, ez volt az emberiség egyik fontos állomása a jungiánus individuációban, csak társadalmi szinten.

hogy ez miként hat ránk, (individuumokra :) ) nos, ezt mindegyikünk maga dönti el, lásd fentebb:
Sem az Univerzumot, sem a Földet semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy mi mit gondolunk róla.
de :
a következmények alól kibújnunk lehetetlen,

a kő lefelé esik itt és kínában,
a hold kering körülöttünk és nem mi akörül, egy kiló vas és egy kiló toll nem ugyanannyi vizet szorít ki.




noha, sokak szerint nem hogy Galilei fedezte fel a Jupiter holdjait, azok addig egész egyszerűen
nem is voltak


szóval a magabiztos tudás megnyilvánulása a párbeszéd, és a párbeszéd alapján a meggyőzés.



de milyen szép az, hogy nagy dialektikusaink mindig egy meggyőzhető embert fognak ki beszélgetőtársul, aki az értelem érveinek nyomására belátja tévedését.


és így fejlődni kész.

mert a dialektika állít (tézis) aztán ellent mond (antitézis) és aztán összegez(szintézis)

csak az individum képes arra, hogy látva az érveket, a konzekvenciát nem levonja, hanem elveti.

a régi tudósok szerint a szférák forgás közben zenéltek.
a komolyzene legindividualistább formája, a szimfónia pont ezt a formát használja.
(symphonia (szünfoné, szünfonia = együtthangzás, összhang),)

gondoljuk el, egy ember meghatározza, hogy egy egész zenekar mit csináljon.
csak a romantika tudott és mert határozottan elvonulni ettől a formától, de elszakadni tőle sose tudott. ma sem találtak jobbat, zeneírót jobban próbára tevőt.

Most hadd meséljek a szintézisről, ami hangszerként a szintetizátor nevében él, ami modulált hanghullámok összegzését (szintézisét) végzi.
szintetizál, szintén

induljunk ki abból, hogy van két hullámunk, se több, se kevesebb.
adva van A hullám, és adva van egy B hullám.

ezek összege egy függvényt ad, amelyek diszkusszióban, ahol a két meghatározó érték egyezésre jut (why is the term discuss? ) kirajzolják a hullámformát.

no, mi emberek ezt halljuk, jobb esetben, kivéve a szimfónia legnagyobb mestere és újítója Beethoven, a süket,
de néha,
és itt jön be a drog, látjuk is.

a léterehozott C hullám csak A és B hullám által hozható létre, vagy létrehozható egy fiktív A' és B' hullámmal is?
igen létrehozható, de akkor, és csak akkor, ha tudjuk, mi a C hullám.

de két hullám egyet és csak egyet ad összegül.

azaz, vaktában nem választhatunk bármilyen hullámot ahhoz, hogy C t létrehozzuk.
vaktában egy új hullám jön létre, ami nem azonos az előzővel
C' lesz.

DE MI A KÖZE ENNEK A BLOGHOZ?

srácok, a véleményt végig kell vinni, különben nincs is

itt végre elindult egy párbeszéd, és pont mikor a legérdekesebb kezdett lenni abbahagytátok, illetve nem láttátok be, mi az igazság
mert az individuum is fejlődik, szintézisek által jut előre a világ, a nyakasság és a szómágia csak bitpazarlás

A a tíz törvény csak egy poszt

B nem ezek törvények

C ha ezek mégis törvények, akkor azok legyenek támadhatatlanok

sok törvény tudta nélkül élünk boldogan,
de azok a törvények amik számomra, vagy valaki más számára sértők, azok rossz törvények, és lázadok ellenük.
és csupán azért, mert nekünk nem jelent semmit, azért még vannak szakrális témák, amiket nem kell feszegetni, mert a be nem látható következmények minket is sújtani fognak



ez az én szintézisem