Tuesday, November 23, 2010

Aforizmák napról napra

Néhány napja, amikor elmenni készültem itthonról és felvettem a sálamat, tükörbe néztem. 


Hirtelen elmondhatatlan rémület: ki ez az ember? Képtelen voltam felismerni magam. Hiába azonosítottam a kabátomat, a sálamat, a kalapomat, nem tudtam, ki vagyok - mert nem én voltam az. Ez körülbelül három pillanatig tartott. Amikor sikerült megtalálnom magam, a rettenet nem múlt el nyomtalanul, de fokozatosan csökkent. 

0 megjegyzés: