újra itt van
Monday, November 30, 2009
Piros fejkendő
Tegnap este véletlenül rátévedt a kezem a TV bekapcsolójára. Ilyenkor általában nagy élményekben van részem, mint most is: láthattam a Rambo IV-et, így most már nyugodt szívvel halhatok meg.
Jazz Cost – CHARLIE CHRISTIAN
JAZZ GITÁR TÖRTÉNET: A swing korszak (2. rész)
A jazz gitár-történet második része. Szóval visszatérve arra a kérdésre, hogy ki kaphatja a jazz gitár atyja címet, én megkerülném Eddie Langot és Lonnie Johnsont is. Nekem az „első” jazz gitáros: Charlie Christian. Én legalábbis tőle számolom a jazz gitár történetét. Mindenki más csak előfutár. Alternatív jazz gitár történetemben én a Bonnie & Clyde történet előtti és utáni részre osztom fel a hőskort. Szóval ő már a Bonnie & Clyde történet utáni éra gitárosa. És ez meg is hallatszik! Amíg le nem lőtték Bonnie-t és Clyde-ot, addig a rendes jazz gitározás sem születhetett meg. 1916-ban született Oklahoma City-ben és 1942-ben halt meg.
Az életében semmi izgalmas nincs, a halála is hétköznapi, semmi grotesz, mint amilyen legalább Lang mandulaműtétjében. Tuberkulózisban halt meg, de erre azért bőven rásegített a szokásos éjszakai ivászat stb. Már a Benny Goodman Sextettel játszott (tehát híres volt és sokat keresett), de a koncertek után még mindig reggelig jammelt Harlem klubjaiban. Csak pár részletet emelnék ki az életéből. Apja, anyja zenészek, de nagyon le volt pusztulva az egész család. Valami utcai komédiásként próbáltak pénzt és kaját kunyerálni. Charlie pl. táncolt (biztos steppelt), meg persze bármilyen hangszert megszólaltatott mellé. Tenor szaxofonozni akart, aztán úgy adódott, hogy amikor 12 éves volt, meghalt az apja, akinek így örökölte a gitárját. Talán mást nem is. Na innentől kezdve gitározik. Aztán elkezd improvizálni tanulni valakitől. Oklahoma klubjaiban jammelget. Itt a történetírók – attól függően, hogy mit akarnak Christianban látni – mást és mást olvasnak ki a történetekből. Van egy Charlie Parkerhez hasonló történet, amikor nagy nehezen megengedik neki, hogy beugorjon játszani egy klubban, aztán óriási zsivajt vált ez ki a közönségből. Ő pedig lazán lelépett és otthagyott mindenkit. Itt, vagy a már ekkor (1931?) megjelenő zsenialitását emelik ki, amihez nem volt még elég érett a közönség, vagy, hogy egyszerűen szarul játszott. Végülis mindegy. Az ilyen megmérettetések állandó toposzok ezekben a jazz történetekben. Persze mindig van ezekben egy jó adag pátosz és tanulságszámba menő moralizálás is (amibe nyugtalanabb pillanataimban azt az amerikanizálódott protestáns munkaerkölcsöt látom bele, amiről Weber egy egész könyvet írt, és ami egyenesen kövezi ki az ember útját a szorgalmas, felelősségteljes munkától egészen a boldogulásig, sőt magáig a Jóistenig). Tehát Christian vagy zseniális volt, vagy szorgalmas protestáns, a jazz történetre mindenképp rányomta a bélyegét. A karrierjét, ami életének utolsó 3 éve volt, a Benny Goodman-nel való játék jelentette. Állítólag Goodman nem akarta, már csak azért sem, mert a gitárral nem is tudott mit kezdeni. Nem voltak hangszerelési, meg semmiylen hagyományai. Az első próbálkozás teljes kudarc. Christian, minden egoizmusa ellenére is rosszul játszik a nagy ember előtt. Talán lámpalázas volt. Goodman-nek nem tetszik, de Christiannak sem. Aztán suttyomban ugyanabban a stúdióban, amikor nincs Goodman, már jól játszik, úgyhogy kipróbálják.
Az első fellépés Los Angelesben átütő siker lett. A Rose Room című 3 perces számot 40 percig játszák. Innentől, vagyis 1939 nyarától, felível a karrierje. Így ível:
Nem csak a jazz gitározás forradalmi megújítója, hanem a jazz történetre is nagyon nagy a hatása. A Be-bop éra nagy előfutára, csak nem éri meg. Majdnem minden jazz gitáros közvetlenül, vagy közvetve rá épít, de saját bevallásuk, vagy a szólóik alapján még Dizzy Gillespie-re, Charlie Parkerre, Thelonious Monkra, és Miles Davisre is nagy hatást gyakorolt. Sőt két Thelonious Monk számot is az ő számlájára szoktak írni, mivel egy stúdióban zenéltek stb. Ezt a két számot mindenki ismeri, mindenki játsza, és mindenki szeretné jól játszani. Az egyik ilyen híres Monk standard az Epistrophy, a másik pedig a Rhythm-a-ning. Röviden a jazz történet alig ismer olyan gitárost, akinek ekkora hatása lett volna.
Előtte is használtak már gitárerősítőt (Eddie Durhamet szokták megnevezni, aki először vett fel elektromos gitárszólót 1938-ban), de ő volt az, akinek ezt sikerült szervesen beillesztenie egy jazz zenekarba, nem csak újdonság és látványosság volt az ő kezében, hanem olyan hangszer, ami a ritmus szekciót is erősítheti, miközben a fúvósok mellé is kezdi feltornázni magát, mint szólóhangszer. (Annak ellenére, hogy szerintem nem tudja felvenni a versenyt egy gitár a fúvós hangszerekkel. Viszont a szólók közben és mellette is kihasználhatja, hogy harmónia és akár ritmus hangszer is. Szóval az erősítővel vált igazán sokoldalú hangszerré. Ahogy a pengetős hangszerek – hiába építettek egyre óriásibb lantokat stb. – már a 17. század végére nagyjából kiszorultak a zenekarokból, most az erősítővel visszakéredzkedtek.) Christian gitározása évtizedekre (talán a 70-es évekig) meghatározza a jazz gitár hangzását, de a rock híres halhatatlanjai közé is beválasztották.
A Gibson már vele reklámozza az ES150-es modelljét, amelynek a pickupját Charlie Christian pickupnak nevezik:
Kevés felvétel maradt tőle. Sidemanként több is készült vele, azonban ott nem hallatszik, mitől is olyan forradalmian új ő.
Saját bevallása szerint megpróbált szaxofon sounddal és ízzel játszani. Számára ez volt a minta. Ahogy elhallgatja az ember, nehéz benne a szaxofont meghallani, de ez talán a hangképzés miatt van. Egy pengetett hangnak mindig megmarad a staccato jellege. Mindenesetre róla nem is kell semmit sem mondanom, csak annyit hogy ő az a jazz zenész, akitől nyugodtan le lehet írni máig szólókat, mert nagyon jó kis íveket játszik ki és nála már azt halljuk, amit jazznek nevez bárki. Langnál még kérdéses, hogy mit hallunk. (Ha valakit érdekel, és nem akarja lefárasztani magát egy egész albummal, akkor ajánlom a Solo flight, a Rose room és az I Got Rhythm című 1940-41-es élőfelvételeket. Ezeken egyébként a Benny Goodman is óriási. De nem vagyok benne biztos, hogy Christian nem játszik-e jobban.) Vele is ugyanaz a helyzet, mint Langgal, ha Lang él még 10 évet, biztos átvált az elektromos gitárra, és ha Christiannak is lett volna még 10 éve, biztos hogy a bebop korszak egyik jelentős alakja lett volna. Szóval jó esetben ott hagyta volna abba Lang, ahol Christian kezdte, Christian pedig ott, ahol Parkerék elkezdték.
A fenti video a Solo flight. És itt vannak még képek.
London Life - 81
már jóideje értem Tarkovszkij Nosztalgia című filmjét. és azt is, hogy miért olyan steril az utolsó filmje, az Áldozathozatal.
Sunday, November 29, 2009
HOPE hangszer - egyéves
Egy éve már, bizony, hogy az első citera elhagyta a gyár kapuját.
 |
| Származási hely: Izék |
Ilyen sablon alapján marom körbe általában a darabokat, ezekete számítógépen szerkesztem, kinyomtatom sok A4-re, azokat valós méretre ragasztom és így lesz egy szép pontos sablonom. (Persze ez még nem jelent semmit, mert ha a vezetőgyűrű leugrik a sablonról, úgy bele lehet vágni az anyagba, hogy na.)
A test alsó rész:
 |
| Származási hely: Izék |
Középen eperfa, ez megy a nyakba is, ez nagyon erős és jó éles hangja van, ha kopogtatom, ráadásul szép.
 |
| Származási hely: Izék |
A nyak. középen az a sáv a merevítőpálcának a helye. Ez azt szolgálja, hogy később állítható legyen a nyak íve. Ugyanis a húrok is erősen terhelik a kis fákat, meg az időjárás is könnyen kiflit csinál, akármilyen egyenesre is gyaluljuk. Ha ez benne van, akkor fogólapot ragasztunk rá. Ez most bundnélküli (fretless) basszusgitár lesz (nem lesznek rajta azok a fém érintők a húrok alatt). Csak a nevezetes pontokon jelöltem meg a fogólapot egy kis keresztbe vágott csíkkal. Szerintem szép lett :)
Összeállítva.
 |
| Származási hely: Izék |
Aztán jön rá a pácolás és a lakkozás. Ezekhez aztán végképp nem értek, nem is lett az a gyári minőség, de szerintem szerethető lett (ún. rusztikus :)).
Kész.
 |
| Származási hely: Izék |
Hangszedőnek rendeltem bele Kent Armstrong márkájú párt. Dunaszerdahelyen gyártja egy nagyon kedves úr, leírod, hogy milyen fákból, milyen méretekkel csinálod a gitárt, milyen hangzást szeretnél és legyártja neked a kézzel. Nagyon jól szól!!!
Videó még nincs. Egy vlogot csináltam a pácolásról, de feltöltés közben lefagyott, majd feltöltöm idővel.
A rövidfilmest utáni bulin avattuk fel, szerintem jól szolgál!
Hát így, valahogy így.
Horror Cost - Műtős horror
Csak erős idegzetűeknek! Az alább közölt felvételen mindent mutatnak! Figyelem! Nem trükkfelvétel!
Saturday, November 28, 2009
Thursday, November 26, 2009
Ami kimaradt a jóságból
Akik az elmúlt hetekben tanúi és részesei voltak canossa járásomnak, ami tegnap tetőzött be igazán a rövidfilm est kezdete előtt 15 perccel, azoknak köszönöm a segítséget. Íme itt a remekmű (sic!), mindenki élvezze saját felelősségére, ja és várom az építő és romboló kritikákat is, egyaránt!
Monday, November 23, 2009
Tudományos Vidámpark
Anyukám szerint pont azok érnek rá ennyire, akik alkalmazásban dolgoznak (tisztelet a kivételnek!).
Sunday, November 22, 2009
Saturday, November 21, 2009
Tv Cost - Music - Csermanek Lakótelep
A Csermanek lakótelepet onnan ismerem, hogy a Hot Magnets első koncertje közösen velük lett volna, de az együttes fele nem ért rá, viszont nagyon megismerkedtem Csermanek Csabival, aki gyakori vendég a Royallal szemben. Nagyon nagy arc. Egy kis csokorka a zenéjükből...végre frissesség a pécsi széljárásban, jeah :)
Mali Pictures
megrendelheted:)
Judith megszerkesztett egy kisméretű könyvet. jó ez az oldal, a képeidből csinálhatsz egy ilyen kiadványt, amiért kb. 15 fontot vagy dollárt kell fizetned és küldik amcsiból. ajándéknak ideális lehet. amit megszerkesztesz, azt bárki megrendelheti, persze ezért pénzt nem kapsz:)
már fogtam a kezemben ilyen jellegű könyvet és tényleg jó volt a minősége, a papír stb.
Linkajánló - Filmvilág Blog
kedvcsinálónak három téma
- David Lynch tovább meditál
- Antikrisztus-videójáték, Pokol Angyalai-film, Lynch-zene
- Tarantino nyomában 12. - Vanishing Point
Filmvilág Blog
és Filmvilág a twitteren
Friday, November 20, 2009
Thursday, November 19, 2009
Sandokan
mélyrepülés Sandokannal. gyerekkori kedvenc volt, még moziban is láttam, felirattal,kisiskolás koromban, ahol számozva volt a felirat, minden egyes sor, s csak ámultunk, hogy mennyi van már belőlük...975...976...és így tovább. a Neotonos verzióért kár, így be sem teszem.
Wednesday, November 18, 2009
Tuesday, November 17, 2009
Sunday, November 15, 2009
Saturday, November 14, 2009
Subscribe to:
Posts
(Atom)
