London Trip 2

valószínűleg gyűjteni fogom a Royalos feliratokat. ez az első.

délelőtt elmentem egy munkaközvetítőhöz, aki egy idősebb néni volt egyszemélyben.
nagyon kedvesen beszélt, lassan, jól artikulálva. biztosan hozzászokott, hogy nem értik, amit mond. szerencsém volt, lesz munka, jeee, takarítani fogok, aminek nagyon megörültem! elhatároztam, hogy bármi munkát kapok először, azt elvállalom. aztán ment egy telefon és kiderült, hogy kell egy porter a hotelban. namármost én nem nagyon tudom, hogy mit csinál egy porter, így jeleztem, hogy nekem aztán mindegy, mi jön, csak jöjjön. nem én akartam, ezt adta a néni és bíztatott, hogy menni fog ez! óriási sikerélménnyel léptem ki a napsütötte utcára, a nénivel még váltottunk egy-két szót az időjárásról, tehát abszolút angolnak érezhettem már magamat.
aztán mentem tovább a másik közvetítőhöz, ahová bejelntkeztem már előző nap. ez azért volt szükséges, mert hiába jött ma egy lehetőség, ki tudja, hogy mit hoz a holnap, szóval több lábon kell megállni. ott elém raktak egy kérdőívet is, amihez lövésem sem volt. kitchen porterként szerettem volna jelentkezni, mert valahogy ezt is ajánlották, de mondtam ott is, hogy nem jó az angolom. ezzel az infóval nem nagyon foglalkoztak, aminek az eredményeképpen beültettek egy szobába, ahol ott volt még rajtam kívül 3 fiatalember, szintén munkavállalók. bejött a irodista, aki szervezi a munkákat, leült és elkezdett beszélni, és csak beszélt..beszélt...olykor rámnézett, ilyenkor megpróbáltam nem bután nézni, de mégis figyelmesen.nem egyszerű, ki lehet próbálni.
aztán mondtam is, hogy 3. napja vagyok itt, ez nekem gyors. a válasz röviden az volt, hogy akkor jöjjek vissza pár hét múlva. eléggé leforrázva jöttem ki ugyanarra a napsütésre. addigra már nagyon kellett hugyálnom is, és szomjas is voltam egyszerre. meg éhes is. így megy ez.
holnap nyolckor próbanap egy Hotelban, méghozzá itt. áá nem vagyok beszarva, dehogy!