London Travel 15

egy séta alkalmával, miután megláttam az utcai újságárusoknál elhelyezett táblákat, amelyeken az éppen aktuális borzongást lehet olvasni rövid címszavakban, s az éppen aznapin ez állt: megszűnt 20 ezer munkahely egy hét alatt (a borzongás keltéséhez az állítmányt mindig előre kell tenni, mert ha így lenne: egy hét alatt 20 ezer munkahely szűnt meg, az már nem lenne annyira ütős), akkor egy vicces gondolat jutott az eszembe, hogyaszondja: lehet, hogy én bennem van a hiba, hogy bármerre is járok, csak azt látom, hogy milyen nehéz ez az egész, hogy hajtani kell itt még a lélegzetért is, s hol marad az ablak a világra, talán visszatükröződésekben, ha éppen jó szögben kapsz el valamit, de nem is ez a lényeg, hanem hogy én viszem a pusztulást itt a világban, én rohasztok meg mindent, amire csak ránézek.
tehát ez egy vicc volt énbennem, s akkor jött a másik gondolat, persze, hogy Hamvastól, én tőle tanultam mindent, nézni, beszélni, látni és keresni a személyeset mindenben, meg egyszerűen csak egyszerűen gondolkodni és a legfőbbet, hogy ne csak elgondoljak, hanem meg is valósítsak, de most komolyan, egy otthagyott csecsemő lennék valami konténer mélyén, ha a szükséges állítmányok elhelyezésének az irányát nem kaptam volna meg idejében. szóval a hangsúly minden. de mi is az a gondolat? pont ugyanez, de az máshonnan jött, ő kiolvasott egy egész könyvtárat és keresett egyfolytában, hogy hol lett ez elbaszva, ez a nagy egész, mert ha el van baszva, akkor biztosan van valami kezdete is a dolognak, egy pont, ahol valami történt, ahol kezdtek elferdülni a dolgok, egy sötét pont, ahonnan kisugárzik ez a bizonyos EGÉSZ szar és akkor addig addig ment, amíg rá nem jött, hogy ez sötét pont ott van benne. ő maga ez a nemkívántság. ez a boldogság kék madara történetének a fordítottja:))) már megint a kereszténység.
ily módon a poénból hirtelen komolyság lett, s a tér is villant egyet.
az érés rohadás? tegnap azt álmodtam, hogy egy kigyúrt állat vagyok, feminin lélekkel. éreztem a nagy testemet, ahogyan duzzad az izmoktól, közben meg szemérmesen pislogtam magam elé.