újra itt van
érdekes kérdés nőktől
kalandos lelkűeknek meg egy új
játék.
Monday, November 30, 2009
Piros fejkendő
Tegnap este véletlenül rátévedt a kezem a TV bekapcsolójára. Ilyenkor általában nagy élményekben van részem, mint most is: láthattam a Rambo IV-et, így most már nyugodt szívvel halhatok meg.
Életemben ennyit háborús filmen nem kacagtam, mint ezen. Olyan nagyívű banalitás rejtezik benne végig, hogy az már kicsit kínos is. Esküszöm, még a reklámblokkok is jól jöttek, mert egyhuzamban lehet, hogy nem nézem végig.
Kedvenceim az un. kulcsjelenetek, mint pl. amikor szépen lassan felbuzdul benne a harciszellem, és egy belső monológban csúcsosodik ki, miközben az izzó vasat üti egy kalapáccsal. Sajnos nem találtam meg a tyúbon, de a lényeg, hogy amikor felemeli az izzó fémet, akkor látszik, vagyis sejthető, hogy az egy harci szerszám lesz, ha elkészül. És közben valami ilyesmit mond, hogy a harchoz ért a legjobban (a kovácsmesetrég után, hehe), és amúgy úgy öl, mint ahogy más levegőt vesz. Valami csuda!
A másikat megtaláltam hálistennek. Ez a film esszenciája. Élj hiába, vagy halj meg valamiért...
Jazz Cost – CHARLIE CHRISTIAN
JAZZ GITÁR TÖRTÉNET: A swing korszak (2. rész)
A jazz gitár-történet második része. Szóval visszatérve arra a kérdésre, hogy ki kaphatja a jazz gitár atyja címet, én megkerülném Eddie Langot és Lonnie Johnsont is. Nekem az „első” jazz gitáros: Charlie Christian. Én legalábbis tőle számolom a jazz gitár történetét. Mindenki más csak előfutár. Alternatív jazz gitár történetemben én a Bonnie & Clyde történet előtti és utáni részre osztom fel a hőskort. Szóval ő már a Bonnie & Clyde történet utáni éra gitárosa. És ez meg is hallatszik! Amíg le nem lőtték Bonnie-t és Clyde-ot, addig a rendes jazz gitározás sem születhetett meg. 1916-ban született Oklahoma City-ben és 1942-ben halt meg.
Az életében semmi izgalmas nincs, a halála is hétköznapi, semmi grotesz, mint amilyen legalább Lang mandulaműtétjében. Tuberkulózisban halt meg, de erre azért bőven rásegített a szokásos éjszakai ivászat stb. Már a Benny Goodman Sextettel játszott (tehát híres volt és sokat keresett), de a koncertek után még mindig reggelig jammelt Harlem klubjaiban. Csak pár részletet emelnék ki az életéből. Apja, anyja zenészek, de nagyon le volt pusztulva az egész család. Valami utcai komédiásként próbáltak pénzt és kaját kunyerálni. Charlie pl. táncolt (biztos steppelt), meg persze bármilyen hangszert megszólaltatott mellé. Tenor szaxofonozni akart, aztán úgy adódott, hogy amikor 12 éves volt, meghalt az apja, akinek így örökölte a gitárját. Talán mást nem is. Na innentől kezdve gitározik. Aztán elkezd improvizálni tanulni valakitől. Oklahoma klubjaiban jammelget. Itt a történetírók – attól függően, hogy mit akarnak Christianban látni – mást és mást olvasnak ki a történetekből. Van egy Charlie Parkerhez hasonló történet, amikor nagy nehezen megengedik neki, hogy beugorjon játszani egy klubban, aztán óriási zsivajt vált ez ki a közönségből. Ő pedig lazán lelépett és otthagyott mindenkit. Itt, vagy a már ekkor (1931?) megjelenő zsenialitását emelik ki, amihez nem volt még elég érett a közönség, vagy, hogy egyszerűen szarul játszott. Végülis mindegy. Az ilyen megmérettetések állandó toposzok ezekben a jazz történetekben. Persze mindig van ezekben egy jó adag pátosz és tanulságszámba menő moralizálás is (amibe nyugtalanabb pillanataimban azt az amerikanizálódott protestáns munkaerkölcsöt látom bele, amiről Weber egy egész könyvet írt, és ami egyenesen kövezi ki az ember útját a szorgalmas, felelősségteljes munkától egészen a boldogulásig, sőt magáig a Jóistenig). Tehát Christian vagy zseniális volt, vagy szorgalmas protestáns, a jazz történetre mindenképp rányomta a bélyegét. A karrierjét, ami életének utolsó 3 éve volt, a Benny Goodman-nel való játék jelentette. Állítólag Goodman nem akarta, már csak azért sem, mert a gitárral nem is tudott mit kezdeni. Nem voltak hangszerelési, meg semmiylen hagyományai. Az első próbálkozás teljes kudarc. Christian, minden egoizmusa ellenére is rosszul játszik a nagy ember előtt. Talán lámpalázas volt. Goodman-nek nem tetszik, de Christiannak sem. Aztán suttyomban ugyanabban a stúdióban, amikor nincs Goodman, már jól játszik, úgyhogy kipróbálják.
Az első fellépés Los Angelesben átütő siker lett. A Rose Room című 3 perces számot 40 percig játszák. Innentől, vagyis 1939 nyarától, felível a karrierje. Így ível:
Nem csak a jazz gitározás forradalmi megújítója, hanem a jazz történetre is nagyon nagy a hatása. A Be-bop éra nagy előfutára, csak nem éri meg. Majdnem minden jazz gitáros közvetlenül, vagy közvetve rá épít, de saját bevallásuk, vagy a szólóik alapján még Dizzy Gillespie-re, Charlie Parkerre, Thelonious Monkra, és Miles Davisre is nagy hatást gyakorolt. Sőt két Thelonious Monk számot is az ő számlájára szoktak írni, mivel egy stúdióban zenéltek stb. Ezt a két számot mindenki ismeri, mindenki játsza, és mindenki szeretné jól játszani. Az egyik ilyen híres Monk standard az Epistrophy, a másik pedig a Rhythm-a-ning. Röviden a jazz történet alig ismer olyan gitárost, akinek ekkora hatása lett volna.
Előtte is használtak már gitárerősítőt (Eddie Durhamet szokták megnevezni, aki először vett fel elektromos gitárszólót 1938-ban), de ő volt az, akinek ezt sikerült szervesen beillesztenie egy jazz zenekarba, nem csak újdonság és látványosság volt az ő kezében, hanem olyan hangszer, ami a ritmus szekciót is erősítheti, miközben a fúvósok mellé is kezdi feltornázni magát, mint szólóhangszer. (Annak ellenére, hogy szerintem nem tudja felvenni a versenyt egy gitár a fúvós hangszerekkel. Viszont a szólók közben és mellette is kihasználhatja, hogy harmónia és akár ritmus hangszer is. Szóval az erősítővel vált igazán sokoldalú hangszerré. Ahogy a pengetős hangszerek – hiába építettek egyre óriásibb lantokat stb. – már a 17. század végére nagyjából kiszorultak a zenekarokból, most az erősítővel visszakéredzkedtek.) Christian gitározása évtizedekre (talán a 70-es évekig) meghatározza a jazz gitár hangzását, de a rock híres halhatatlanjai közé is beválasztották.
A Gibson már vele reklámozza az ES150-es modelljét, amelynek a pickupját Charlie Christian pickupnak nevezik:
Kevés felvétel maradt tőle. Sidemanként több is készült vele, azonban ott nem hallatszik, mitől is olyan forradalmian új ő.
Saját bevallása szerint megpróbált szaxofon sounddal és ízzel játszani. Számára ez volt a minta. Ahogy elhallgatja az ember, nehéz benne a szaxofont meghallani, de ez talán a hangképzés miatt van. Egy pengetett hangnak mindig megmarad a staccato jellege. Mindenesetre róla nem is kell semmit sem mondanom, csak annyit hogy ő az a jazz zenész, akitől nyugodtan le lehet írni máig szólókat, mert nagyon jó kis íveket játszik ki és nála már azt halljuk, amit jazznek nevez bárki. Langnál még kérdéses, hogy mit hallunk. (Ha valakit érdekel, és nem akarja lefárasztani magát egy egész albummal, akkor ajánlom a Solo flight, a Rose room és az I Got Rhythm című 1940-41-es élőfelvételeket. Ezeken egyébként a Benny Goodman is óriási. De nem vagyok benne biztos, hogy Christian nem játszik-e jobban.) Vele is ugyanaz a helyzet, mint Langgal, ha Lang él még 10 évet, biztos átvált az elektromos gitárra, és ha Christiannak is lett volna még 10 éve, biztos hogy a bebop korszak egyik jelentős alakja lett volna. Szóval jó esetben ott hagyta volna abba Lang, ahol Christian kezdte, Christian pedig ott, ahol Parkerék elkezdték.
A fenti video a Solo flight. És itt vannak még képek.
London Life - 81
már jóideje értem Tarkovszkij Nosztalgia című filmjét. és azt is, hogy miért olyan steril az utolsó filmje, az Áldozathozatal.
Sunday, November 29, 2009
HOPE hangszer - egyéves
Egy éve már, bizony, hogy az első citera elhagyta a gyár kapuját.
Hogy mi is történt ezalatt, nem tudom érdekel-e titeket:
Elkészült hangszerek: piros citera, nyakatlan slide, Baksa-Bass(#1), Molnár Alex citera, édesapuám basszerja, Dr.gitár, narancssárga citera.
Elkezdtem egy elektromos nagybőgőt a Völgyi barátomnak.
S elkészült a kerek éves évfordulóra...
...először is, ahogy kezdődött a hölgy:
Feketedió-deszkák, a szomszéd faluból. Isteni illatuk van, gyönyörűek és remekül zengnek. Ebből lesz a nyaka, ugyanis nagyon fontos, hogy a húr hangját egy jól zengő anyag továbbitsa a testnek a közepibe'.
A testének formás kis kőris deszkákat választottam a pécsi fatelepen, ezeket két rétegben ragasztottam, így kiüregeltem a testét (kőnnyit rajta, kicsit akusztikusabb hangzást eredményez, azaz kevésbé torzítható, de telt).
Származási hely: Izék
Ilyen sablon alapján marom körbe általában a darabokat, ezekete számítógépen szerkesztem, kinyomtatom sok A4-re, azokat valós méretre ragasztom és így lesz egy szép pontos sablonom. (Persze ez még nem jelent semmit, mert ha a vezetőgyűrű leugrik a sablonról, úgy bele lehet vágni az anyagba, hogy na.)
A test alsó rész:
Származási hely: Izék
Középen eperfa, ez megy a nyakba is, ez nagyon erős és jó éles hangja van, ha kopogtatom, ráadásul szép.
Származási hely: Izék
A nyak. középen az a sáv a merevítőpálcának a helye. Ez azt szolgálja, hogy később állítható legyen a nyak íve. Ugyanis a húrok is erősen terhelik a kis fákat, meg az időjárás is könnyen kiflit csinál, akármilyen egyenesre is gyaluljuk. Ha ez benne van, akkor fogólapot ragasztunk rá. Ez most bundnélküli (fretless) basszusgitár lesz (nem lesznek rajta azok a fém érintők a húrok alatt). Csak a nevezetes pontokon jelöltem meg a fogólapot egy kis keresztbe vágott csíkkal. Szerintem szép lett :)
Összeállítva.
Származási hely: Izék
Aztán jön rá a pácolás és a lakkozás. Ezekhez aztán végképp nem értek, nem is lett az a gyári minőség, de szerintem szerethető lett (ún. rusztikus :)).
Kész.
Származási hely: Izék
Hangszedőnek rendeltem bele Kent Armstrong márkájú párt. Dunaszerdahelyen gyártja egy nagyon kedves úr, leírod, hogy milyen fákból, milyen méretekkel csinálod a gitárt, milyen hangzást szeretnél és legyártja neked a kézzel. Nagyon jól szól!!!
Videó még nincs. Egy vlogot csináltam a pácolásról, de feltöltés közben lefagyott, majd feltöltöm idővel.
A rövidfilmest utáni bulin avattuk fel, szerintem jól szolgál!
Hát így, valahogy így.
Horror Cost - Műtős horror
Csak erős idegzetűeknek! Az alább közölt felvételen mindent mutatnak! Figyelem! Nem trükkfelvétel!
Saturday, November 28, 2009
Thursday, November 26, 2009
Radio Cost - Music
persze, hogy az uj Coen film kapcsan nem maradhat ki...
When the truth is found to be lies
And all the joy within you dies
Don't you want somebody to love
Don't you need somebody to love
Wouldn't you love somebody to love
You better find somebody to love
When the garden flowers baby are dead yes
And your mind is full of red
Don't you want somebody to love
Don't you need somebody to love
Wouldn't you love somebody to love
You better find somebody to love
Your eyes, I say your eyes may look like his
But in your head baby I'm afraid you don't know where it is
Don't you want somebody to love
Don't you need somebody to love
Wouldn't you love somebody to love
You better find somebody to love
Tears are running ah running down your breast
And your friends baby they treat you like a guest
Don't you want somebody to love
Don't you need somebody to love
Wouldn't you love somebody to love
You better find somebody to love
Ami kimaradt a jóságból
Akik az elmúlt hetekben tanúi és részesei voltak canossa járásomnak, ami tegnap tetőzött be igazán a rövidfilm est kezdete előtt 15 perccel, azoknak köszönöm a segítséget. Íme itt a remekmű (sic!), mindenki élvezze saját felelősségére, ja és várom az építő és romboló kritikákat is, egyaránt!
Monday, November 23, 2009
Tudományos Vidámpark
Anyukám szerint pont azok érnek rá ennyire, akik alkalmazásban dolgoznak (tisztelet a kivételnek!).
Sajnos nem lehet embeddelni.
Itt egy nyers, de jó hosszú.
Meg egy kicsit rövidebb, de editált.
http://www.baynhamtyers.com/contraption1_edited.html
Sunday, November 22, 2009
Saturday, November 21, 2009
Tv Cost - Music - Csermanek Lakótelep
A Csermanek lakótelepet onnan ismerem, hogy a Hot Magnets első koncertje közösen velük lett volna, de az együttes fele nem ért rá, viszont nagyon megismerkedtem Csermanek Csabival, aki gyakori vendég a Royallal szemben. Nagyon nagy arc. Egy kis csokorka a zenéjükből...végre frissesség a pécsi széljárásban, jeah :)
Tök jó kis animációk készülnek nekik, ha pár nappal előbb találom meg, elkértem volna Rövidfilmestre...de majd jövőre!
Tv Cost - Burzsoá Nyugdíjasok
A rövidfilm-estre való készülődés közben jólesik...
Amúgy ott voltam a legendás koncerten-a Wartburgtörősön, életem egyik legszebb bulija volt 2002 autómentes napján :)
Mali Pictures
megrendelheted:)
Judith megszerkesztett egy kisméretű könyvet. jó ez az oldal, a képeidből csinálhatsz egy ilyen kiadványt, amiért kb. 15 fontot vagy dollárt kell fizetned és küldik amcsiból. ajándéknak ideális lehet. amit megszerkesztesz, azt bárki megrendelheti, persze ezért pénzt nem kapsz:)
már fogtam a kezemben ilyen jellegű könyvet és tényleg jó volt a minősége, a papír stb.
Linkajánló - Filmvilág Blog
kedvcsinálónak három téma
- David Lynch tovább meditál
- Antikrisztus-videójáték, Pokol Angyalai-film, Lynch-zene
- Tarantino nyomában 12. - Vanishing Point
Filmvilág Blog
és Filmvilág a twitteren
Friday, November 20, 2009
Radio Cost - Mese
Cartman arról énekel, hogy túl sok kissebbségi van a strandon.
What has happened to this place
I don’t recognize it anymore
It used to be so fun and special
What is life worth living for
The dream is dead
Our land is gone
There’s a hole in my heart
And I can’t go on
There are too many minorities (minorities)
At my water park (my water park)
This was our land, our dream (our dream)
and they’ve taken it all away
They just keep coming and coming (minorities)
I tried to go and tell the police
But even the authorities
Are minorities (are minorities)
At my water park
There’s no place for me to sit anymore
And the lines just keep getting crazier
There are Mexicans all around me
The lazy river has never been lazier
It’s a 40 minute wait to go down one slide
And the instructions are in Spanish on the Zip Line ride (just do it in English!)
There are too many minorities (too many)
At my water park (somebody do something)
Where did they all come from
Why can’t they leave this land alone
And it’s such a tragedy (feel a bit like dying)
We looked the other way too long
We’ve got to change our priorities
And get all these minorities
Out of my water park
(Minorities) Mexicans and Asians
Black people
I think I even saw Native Americans (gross)
God I’m asking please
Get all of these minorities
Out of my water park (my water park)
az etnikumokon aggódunk, miközben a pofánkba pisálnak, és banánnal hallgattatnak el, mint a majmokat
érdemes összevetni ezzel
Thursday, November 19, 2009
Sandokan
mélyrepülés Sandokannal. gyerekkori kedvenc volt, még moziban is láttam, felirattal,kisiskolás koromban, ahol számozva volt a felirat, minden egyes sor, s csak ámultunk, hogy mennyi van már belőlük...975...976...és így tovább. a Neotonos verzióért kár, így be sem teszem.
s a szerencsétlen Kabir Bedi...
Wednesday, November 18, 2009
Londontól két és fél órára
Lowestoftban az élet szűk pereme
..na...szóval.
Anglia legkeletibb pontján, egy 50 ezres kisvárosban, Lowestoftban "fulladozunk" a párommal, miközben, tényleg csodás tengerpart kígyózik, a lakásunktól 2 percre. Az elején éppen elég séta és fotó témát kínált nyáron a napsütésben, hogy azt higgyük, hogy ez majd mindig kihúz minket a szarból. de nem. Ugyanis annyit dolgozunk, mint kelet európai rabszolgák, hogy haza érve vagy a kádat választom megrakva minden féle sóval, hogy a testi fájdalmaimat azt higgyem-enyhíti vagy az ágy húz magába, minden fajta libidó az álomra marad, hiszen krva fáradtak vagyunk. Egy "posh+ öregotthonban dolgozunk, ahol a sri-lankai tulajdonos az otthoni szocializációjából a spórolást vette a legfontosabb alapértéknek és min? spórolnak, hát a munkaerőn. A melót szerettem..az elején, amikor még ugyanazon a helyszínen egy délután 5-n dolgoztunk, na most csak ketten. Nem is tudom, hogy akarom e ezt részletezni..beteg, idős emberek, nehéz, elhízott öregek, akik nem tudnak, nem akarnak, mindegy is járni..szóval, tök oké, amíg van időd rájuk, de amikor a kibsztt spórolás miatt csak azt látod, hogy a lengyel, -nagyon ostoba-erről később kollégád leszarja, hogy a néni éhes és megeszi a joghurtját helyette vagy, hogy nem baj, hogy koszos a ruhája, majd az éjszakás kolléga kicseréli és igazából mindent Te csinálsz meg egyedül a kbsztt nagy rohanásban, a hátadat meg mindent használva-vannak erre védő eszközök, de azt csak ketten tudod használni, de ha beleszar a kollégád, sajnos ez mindennapos, akkor kénytelen vagy a saját tested erejét használni...és vannak olyan napok, mint a tegnap este, hogy becsípődött a derekam és már csak röhögni tudtam magamon.....az elkeseredésemben.....vannak napok amikor nem kell rabszolgának érezni magamat, mert meg van a csapat és szépen tudunk dolgozni az idősekkel....
Ezen a munkahelyen is több a lengyel,(ebben a kisvárosban is és még 2004ben Északabbra is ezt tapasztaltam...) mint az angol kolléga és ez nagyban meghatározza a munka és a moral minőségét. EZek a lengyel vendégmunkások még véletlenül sem amiatt vannak itt, hogy esetleg később más segítő területen helyezkedjenek el, nem érdekli őket a segítés, mint szakma, nem akarnak ők továbbképződni- ez sem nagy baj.... nem érdekli őket az öregedés folyamata, a halálba való kísérés...és ez mind nem is lenne gond...de ami őket érdekli, hogy minél hamarabb letudják- értsd-ágybadugják- kanalat lenyomják a torkon-etetés címszóval-és a pénz..a pénz, a pénz, a pénz és a munka megúszása...ami elég szarul hangzik, ha emberekkel dolgozol.... Ezért aztán nincsenek kimerítő beszélgetések sem... gyakorlatilag mindegy nekik, hogy gépsoron dolgoznak vagy idős emberekkel és ez elég lehangoló tud lenni. Éjszakai műszakot nem is vállalok, mert akkor csak lengyelek vannak-és ez most már kezd úgy tűnni, mintha lengyel-fóbiám lenne...de nem igaz, mert a városban vannak lengyel jó fej ismerősök, akik nagyon sokat segítettek nekünk és jó velük beszélgetni...de a melóhelyen...megértem én őket, fontos a pénz a túléléshez...de nagyon keményen bánnak az idős emberekkel...persze ez a vezetés hibája is, akiket szintén a pénz érdekel, minél olcsóbb munkaerő-nagy a fluktuáció, de, ha munka nélkül maradnak a lengyelek a városban- nyáron is bezárt egy futószalagos élelmiszeripari gyár, akkor jöhetnek az idős ellátásba-------súlyos.
SZóval, nappali műszak, ahol elvétve vannak angolok, akikkel jól kijövünk, de ez a kijáratig tart csak- lehet, hogy erről is írok majd később...mert a Monthy Pythont eddig is szerettem, de, hogy mennyire megértem és leesnek most már a poénok, hjaj...no...2 fiatal csajjal van jobb kapcsolatunk-értsd-voltak már nálunk vendégségben. Dél- Amerikai nővér- nagyon imádom, kedves ember, indiai srác a feleségével, két portugál hölgy, két szlovák nővér és hárman magyarok....de mindenki nagyon fáradt és húúúúúúúúúúz haza, kiégve elfáradtan nehezen tudsz jóízű csevegésbe kezdeni....
Heti 42 órás a munkaszerződésünk, ami arra éppen elég, hogy munka után nincs kedved sehova menni, mert elég fáradt vagy....illetve próbálunk úszni- uszodába járni, és biciklizés, hogy a fizikai terhelést közömbösítsük. Heti 2 nap angol kurzus, ami szintén oké lehetne, ha megfelelően tudnánk készülni az órákra..nekem eddig az 5 hónap alatt nem nagyon jött össze. Pedig a tanárunk és a csoport is az egyik fénypontja a hetünknek..de, ha nincs időd, energiád....megbaszhatod.... Csütörtökönként este van egy amatőr festő- kör, holnap megyünk először....majd meglátjuk. Van 2 klub, tele fiatalokkal- ami nem baj!!!csak a britpop és Beyoncere mi nem szeretjük annyira rázni...illetve country club, gyenge felhozatalú színház és a pubok kialakult vendégkörrel. Norwich nincs messze, voltunk is, klassz város, egyetemekkel, mozgással, klubokkal, alternatívtól a klasszikusig minden megtalálható a zenei felhozatalban...ja, utazni kell érte meg pénz, meg energia. De most már sok a nyavalygásból, érzem én is...de hát ez van....
tervünk, hogy szoc.munkások lévén továbblépjünk majd...erre kiderül, hogy az egyik városi hajléktalanszálló vezetője 3 éve itt éló, magyar szocmunkás srác....mindketten sokat várunk ettől a találkozástól....
Havonta egy London, ami kimaradhatatlan és lételem- kultúra, beszélgetés a barátaimmal, pálinkázás végre BESZÉLGETÉS!!! és utazgatás, bámészkodás, pubozás CamdenTownban...és tervezgetés a londoni életről..merthogy az lenne a végcél, itt Angliában...
Tuesday, November 17, 2009
Cost Music - Pofon 74
Ildi a titkárnő, a Xerox kiránynő...
Nem vagyok benne biztos, de az ezüstinges énekes a Oláh-Badi Levire hasonlít (keressetek Heavy Levi-t a kukker.ro-n!)
Sunday, November 15, 2009
Saturday, November 14, 2009
John Cage újra
ez volt
A zenben azt mondják: ha valami két perc után unalmas, próbáld meg négy percig. Ha még mindig unalmas, próbáld ki nyolcig, tizenhatig, harminckettőig és így tovább. A végén az ember rájön, hogy az a valami egyáltalán nem unalmas, sőt nagyon is érdekes.
(John Cage: A csend)
napi tarot
mostanság már a misztikumot is megtalálhatod online
a tarot nem hazudik, és véletlenek márpedig nincsenek:)
Subscribe to:
Posts
(Atom)
