Juhar
A juhar fája tömör, nem porózus, erezete sokszor alig vehető észre, de lehet egészen sötétbarnás, kontrasztos is.
Elektromos hangszereknél hangját tekintve középmagas tartományban zeng. Ez alkalmas gitároknak is, basszushangszereknek is. Akusztikusoknál nagyra becsülik tartóssága, ereje miatt. A nagybőgők oldala (kávája) tradícionálisan juhar. (Sőt emlékeim szerint hátlapja is.)
Betegségek. Bárhogy is próbálja meg civilizáció vagy akármi mögé rejteni: az ember leginkább a betegségekhez vonzódik! A juharfa különleges rajzolatot ad, ha nem "normálisan" nő.
Habosodás: A mezei, hegyi, talán a zöld juhar és még pár fafaj, ha egymaga nől, vagy erdőszélén, domboldalon időszakos szélirányváltozásnak van kitéve, a sejtjei nem egyirányba kezdenek el állni. Ettől ő még felfelé és szélességre nő, csak a rostirány fordul, amitől a fa valami földöntúli csillogást kap. (Habosodhat a kőris, a fekete dió, a mahagóni és még jópár faj, ezen deszkák ára 10-100x-osa a nem mintásokénak!!!)
Ha ez az irány nem képez síkot a fa törzsével, vagy ágnyílás közelében van, szintén érdekes rajzot mutat.
Előszeretettel használják ezeket hangszereken.
A híres Stradivari modell hátlapja is juhar.
Gombásodás. Gombákból rengeteg létezik. A korhadás maga is egy gomba, ami szépen megeszi a fa érdemi anyagát. De léteznek kevésbé kártékonyak. A nevét még nem sikerült kiderítenem magyarul, de ez a fajta csak vékony rétegekben hatol a fa bele felé és legfőképpen színváltozást okoz (a színképző sejteket támadja). Szárítás után a gomba meghal, a színezék viszont ott marad, felfűrészelés után nem is akármilyen mintával! (Amúgy ugyanez a gomba megtámadhatja pl. a bükköt, nyárt is).
Szép nem? Ha ezt egy ügyes asztalos vágja, akkor kihozhatja úgy, hogy a két oldal tükrös (a vágás mellett kell szétfordítani). Ebből elég szép Rorsach-teszt formák jöhetnek ki, amit szintén előszeretettel használnak hangszerekhez.
A juhar jól festhető, tükörfényesre polírozható, politúrozható. De amit igazán szeretek benne az az, ahogy a pácolásra reagál. A fényessége, csillogása megerősödik, a színeket elmélyíti, szinte térbelivé teszi.
Al Di Meola híres PRS-e is juhar toppal készül (ez azt jelenti, hogy a gitár teste nem teljesen ez a fa, csak a felső 2 cm.) Ezzel a páccal félelmetesen kiemelhető a csíkosodás.
A juharszirup is finom, mi? :-) Munka közben a juharfa pora pont olyan illatú, mint a juharszirup, öröm vele dolgozni, mintha süteményt sütnének! Amúgy vigyázni kell vele, hasadékony, citeráknál szegeléskor mindig elő kell fúrni!
A Baksa Peti-féle Jochann S. Bass készült juharból, a tulipános és a narancssárga citera, meg egykét ajándéktárgy. Majd teszek még képeket azokról. Addig juharfát mindenkinek!
Habosodás: A mezei, hegyi, talán a zöld juhar és még pár fafaj, ha egymaga nől, vagy erdőszélén, domboldalon időszakos szélirányváltozásnak van kitéve, a sejtjei nem egyirányba kezdenek el állni. Ettől ő még felfelé és szélességre nő, csak a rostirány fordul, amitől a fa valami földöntúli csillogást kap. (Habosodhat a kőris, a fekete dió, a mahagóni és még jópár faj, ezen deszkák ára 10-100x-osa a nem mintásokénak!!!)
Ha ez az irány nem képez síkot a fa törzsével, vagy ágnyílás közelében van, szintén érdekes rajzot mutat.
Előszeretettel használják ezeket hangszereken.
A híres Stradivari modell hátlapja is juhar.
Gombásodás. Gombákból rengeteg létezik. A korhadás maga is egy gomba, ami szépen megeszi a fa érdemi anyagát. De léteznek kevésbé kártékonyak. A nevét még nem sikerült kiderítenem magyarul, de ez a fajta csak vékony rétegekben hatol a fa bele felé és legfőképpen színváltozást okoz (a színképző sejteket támadja). Szárítás után a gomba meghal, a színezék viszont ott marad, felfűrészelés után nem is akármilyen mintával! (Amúgy ugyanez a gomba megtámadhatja pl. a bükköt, nyárt is).
Szép nem? Ha ezt egy ügyes asztalos vágja, akkor kihozhatja úgy, hogy a két oldal tükrös (a vágás mellett kell szétfordítani). Ebből elég szép Rorsach-teszt formák jöhetnek ki, amit szintén előszeretettel használnak hangszerekhez.
A juhar jól festhető, tükörfényesre polírozható, politúrozható. De amit igazán szeretek benne az az, ahogy a pácolásra reagál. A fényessége, csillogása megerősödik, a színeket elmélyíti, szinte térbelivé teszi.
Al Di Meola híres PRS-e is juhar toppal készül (ez azt jelenti, hogy a gitár teste nem teljesen ez a fa, csak a felső 2 cm.) Ezzel a páccal félelmetesen kiemelhető a csíkosodás.
A juharszirup is finom, mi? :-) Munka közben a juharfa pora pont olyan illatú, mint a juharszirup, öröm vele dolgozni, mintha süteményt sütnének! Amúgy vigyázni kell vele, hasadékony, citeráknál szegeléskor mindig elő kell fúrni!
A Baksa Peti-féle Jochann S. Bass készült juharból, a tulipános és a narancssárga citera, meg egykét ajándéktárgy. Majd teszek még képeket azokról. Addig juharfát mindenkinek!
0 megjegyzés:
Post a Comment