Cost Music Recenzió

a Foals legújabb albuma kihozza belőlem, hogy írjak is róla.
nemrégiben posztoltam tőlük.
első találkozásom a Cassius-szal volt, amikor üresen böngésztem brit együttesek után.
a Cassius szóra ezt találtam: "Roman general; full name Gaius Cassius Longinus. He was one of the leaders of the conspiracy in 44 bc to assassinate Julius Caesar"




nagyon megfogott anno ez a szám, mert olyan tiszta szenvedélyességet éreztem benne, mint mondjuk, amit Lovassinál is tapasztalhat az ember, főleg a korai kispál albumoknál.
aztán pár számot még csekkoltam tőlük, amiért nem rajongtam, meg ha már klippet látok valakitől, akkor az nálam nagyon visszavesz a lelkesültségből. mert az az általános sterilitás, ami ezekből a videókból süt, csak rombolja a zenét. ez valami olyasmi lehet, mint olvasni egy regényt, meg megnézni ugyanazt filmen. szóval vicces, fölösleges és kiábrándító. nem is mentem tovább.
de pár héttel ezelőtt láttam a fent említett bbc-s stúdiófelvételt, aminél kicsit leálltam, reggeli közben. ez megmaradt bennem, hogy láttam valamit. a Youtube-os keresést az illegális albumletöltés követte. és nagyon meg vagyok lepve, mert már milliószor meghallgattam.
na most ennek akarok a végére járni, hogy miért?
a következő eshetőségekkel számolok:
1. elbutulás. tehát öregedés, érelmeszesedés, ami úgy jön ki rajtam, hogy ennyire szeretem ezt az albumot. mert ugyanakkor látom magamat kívülről is. látom magamat Londonban és látom magamat, ahogyan otthon voltam, Pécsett, más köpenyben. és persze látom magamat, ahogyan sohasem változom, hanem maradok, amilyen. na most nem erről beszélnék, erről az örökről, ami ugyanúgy hullámzik persze, hanem inkább arról a ruháról, amit hordunk, így vagy úgy.
pl. amit én a nyolcvanas évek zenéitől kaptam, az összes hangzásával, televíziós tálalással, na erről nem mondhatom, hogy ez vagyok én, vagy, hogy nekem ez a stílusom. nem, ez amolyan ruha. igen, legyen ez a ruha, ami itt van körülötted és ha akarod, ha nem, felveszed. mert vagy a szülő adja rád, vagy a korszellem. és van olyan ruha, amit jól esik hordani, vagy amiben jól esik bohóckodni vagy viccesen eljátszani valami komolyságot, mert ez a valami legalább formát ad a komolyságnak és ha lehet vele játszani, az a legjobb, mert ha túl komoly valami, akkor elveszik a játék lényege. és mi a játék lényege? az örömforrás megtalálása és fenntartása.
2. londonizálódom. itt vagyok ezen a szigeten, ami eleve mást nyújt, mint a kivénhedt európa. és azon belül pedig londonban, ami már megint eleve más, nem is brit, csak egy csizma az asztalon. a londonizálódás nem szociális átváltozást jelent (persze azt is), hanem belső átalakulást, ami hat az érzelmi életre is, meg arra is, mi jár éppen a fejedben. de hogy pontosan mit jelent ez? a fene se tudja. változást, ennyi. van aki otthon változik, van aki londonban, van, akire vietnámban jön rá.
3. fiatalodom. valami szerencse folytán újra tinédzser lehetek kedvenc albummal, ami elkísér.
mert már annak van csak értéke, ami elkísér. arra majd lehet emlékezni is, mert lehet töltekezni belőle, erőt meríteni. talán nem is erőteljes hirtelen behatás a fontos, hanem az, hogy képes vagy e ugyanazt többször meghallgatni. újra felfedezni.
a kultúra az, ami segít élni. ha itt vagy londonban, az segít élni, ami ide tartozik. ez nem kompromisszum, hanem valami, ami csak innen nő ki, és csak arra ad megoldást, ami problémaként itt is dugta ki a fejét már korábban. ha a magyar problémáimra keresem a gyógyírt, akkor kispált hallgatok, vagy ef zámbót, vagy bármit, aminél érzem, hogy gyökerekből táplálkozom. ha haza már nem nyúlik úgy a gyökér, mert itt keress nedvet a földben, akkor innen kezd el táplálkozni.

nekem ez a zene olyan, mintha összekeverték volna a Cure-t a Talking Heads-zel.
a Talking Heads-től itt egy szám, hogy mire is gondolok pontosan.


de ez csak a hangulat miatt.

a Cure-t én sosem hallgattam, talán csak egy két albumot, meg ami a music tévéből jött. de cure-os az nem...az nem voltam, na. de jött, mert ezt hallgatták sokan, én meg sokat néztem a music tévét és akkor ez volt a ruha, az a ruha, ami ott volt rajtam, mert ez folyt keresztül rajtunk.

na most ez a Foals ez itt van és folyik bennem, mint régen a Cure vagy a Talking Heads amcsiban.

és ha már a disco az alap. a Cassiusnál a disco-s dob fogott meg először a legjobban, hogy na végre, ez lüktet.
itt egy szám az albumról, ami nekem azért jön be, mert olyan szépen van felépítve a disco-s alapig, hogy öröm hallgatni. egyébként ez messze nem a legjobb szám az albumról, de jól kivetíti a brit érzelemvilágot, ha van ilyen egyáltalán. és a brit disco vér pezsegését, ami létezik, tuti.



számomra ők a flow nagymesterei. csak ezt akartam mondani. és szeretem az egyszerű dalszövegeiket is, amelyek a szerelemről szólnak nagyrészt. meg arról, hogy nyisd fel az ereidet, de csak szimbólikusan, hogy beengedd a fényt. ilyenek.

zárásnak a fő slágert mégegyszer, na! ezt énekeljük egyszerre!



Total Life Forever lyrics

I know a place where i can go when i'm low.
Down to your house, down to your house
I will go, when i'm low.

I know a face who i can show my true colours.
To your arms, into your arms,
I will go, when i'm low.

‘cause total life forever, will never be enough, no...
‘cause total life forever, will never be enough, no...

I've seen it all, (?)
To your house, down to your house
I will go, when i'm low.
They took it all, and (?) to the (?)
To your arms, into your arms,
I will go when i'm low.

‘cause total life forever, will never be enough, no...
‘cause total life forever, will never be enough, no...

Singularity is here to stay,
So go down, go down, go down, go down, go down, down low (?).
Let's take it slow.

Singularity is here to stay, for you and me.
So go down, go down, go down, go down, go down, down low (?).
Let's take life slow.
So go down, go down, go down, go down, go down, down low (?).
Let's take life slow.
So go down, go down, go down, go down, go down, down low (?).
Let's take life slow.
So go down, go down, go down, go down, go down, down low (?).
Let's take life slow.

I know a place, where i can go when i'm low.
Down to your house, down to your house
I will go, when i'm low.

I know a face, who i can show my true colours.
To your arms, into your arms,
I will go, when i'm low.

‘cause total life forever, will never be enough, no...
‘cause total life forever, will never be enough, no..