Pilinszky János csokorral kívánok Boldog Új Évet!
Először is, részlet a Hűség a labirintushoz c. filmből.
Másodszor, Yonderboi Egyenes labirintusának végjátéka.
Harmadszor, Pilinszky Simone Weilről.
Végül.
Thursday, December 30, 2010
Vers Cost
Subscribe to:
Post Comments
(Atom)
28 megjegyzés:
eszrevettetek, hogy az un. nagy embereknek nem voltak gyerekei? pilinszkinek volt? (a versein stb. kivul)
nem tudom.
ps.> ha nem csuszik be gyerek, nagy ember leszek.
Nem volt gyermeke Pilinszkynek, 1980-ban elvett egy francia nőt, rá egy évre meghalt...
Gyerek: nagy móka, várakozás, én sokáig azt gondoltam, hogy nem lesz, most így a szülés előtt azt kell mondjam, hogy életem legjobb időszaka az áldott állapot. Bár lehet, hogy a "nagy emberek"- férfiak- életében ez megint csak más dimenzió, mint egy Willendorfi Vénusszá átalakult nő életében...
Bergman, Kubrick?
bár az igaz, hogy nem nagyon kényeztették el a gyerekeiket, úgy bántak velük, mintha nemis léteztek volna...
az irodalmi példáknál maradva vannak sikertörténetek is, pl. az esterházy meg a závada gyerekeinek semmi baja, s a papáknak sem, persze erre rávághatjuk nádast. jó kérdés, mi az az ún. nagy (olivér pl :) - a vezetékneve). annyiféle hivatalos és személyes kánon van, a zseni fogalma (ami a mai napig a romantika és a sturm und drang definíciójának felel meg), az aktuális diskurzus a művész feladatairól, a művészlét jellemzőiről mind az adott kortól és közegtől függ, a gyerekvállalás meg múlhat a történelmi helyzeten, habituson, stb., jelenleg meg nagyon fontos a közösségben betöltött szerep, az együttgondolkodás. szerintem igazi nagyság valahol abban van, ha az emberi tapasztalatok sokaságát megélve tud valaki érvényeset nyújtani e formailag és/vagy tartalmilag. aztán meg te elég nagy vagy renátó, szép szál, meg sok dolgot kipróbáltál és megvalósítottál eddig is, nem egy gyerek gátolna meg ennek folytatásában :) sőt, együtt készítenének filmeket. gáboréknál is folyamatos kreatív műhely van :)
azért az esterházy, meg a závada nem olyan nagy emberek, a nádas már inkább :)
mondom én, nehéz ez a nagysággal. most hogy vetem össze a harmoniát vagy mondjuk a bevezetést a trilógiával (mindegy, h. a dráma vagy a regény). jó, nádas fényképez is. :) závada labdába se rúg, hacsak nem azzal, hogy őt olvassák a legtöbben és a fia is nagyon sikeres, a bölcsészlányok már megfordulnak utána az astoria aluljárójában :)
ja, lemaradt pár :)) mert tényleg vicces. az irodalomnak semmi de semmi szerepe sincs a világ alakulásában. nádasnak és eházynak se sok.
azt hiszem, nem a zsenire gondoltam. jezus nem volt zseni, azt hiszem hamvas bela sem volt zseni. zseni az, aki a kozosseget elkabitja, valamifajta porondmester, tehat abszolut komformista es popular. kubrick sem volt zseni. a zseni az sokoldalu, nem? a zseni sok dologban nagyot alkot. (persze lehetek en sokoldalu zseni cimke nelkul is) es akinek sok oldala van, annak mindegy, hogy van e gyereke vagy sem:)
jezusnak nem volt mindegy, hogy van e vagy sem. szerintem hamvasnak sem jutott eszebe, hogy legyen. meg buddhanak stb. ez valahogy belejuk volt programozva, igy kepzelem.
szerintem jézusnak, hamvasnak és buddhának is eszébe jutott a dolog, de úgy gondolták, hogy fontosabb amit csinálnak egy gyereknél... nemis tudják mennyire tévedtek... mindhárman csak magukkal törődtek... a rögeszméikkel...
amúgy szerintem is beléjük volt programozva
nem hiszem, hogy itt csalad kontra elhivatottsagrol (rogeszme) lenne szo. a csalad ugyanugy lehet rogeszme kategoria.
az igazi jogi akkor uralja a vilagot, ha nem el a hatalmaval.
jezusnak volt a legtobb gyereke egyebkent:)
szerintem sem család kontra elhivatottság és rögeszmés meg bárki lehet, nem ezen múlik...
az viszont, hogy jézusnak volt a legtöbb gyereke csak magyarázkodás, valójában nem volt egy sem, ez hasonló ahhoz amikor egy alkotó azt mondja hogy a művei a gyerekei.
jézus etyke volt?
a mű talán kevesebb figyelmet érdemel mint egy gyerek?
az az alkoto gyereke es nem azert mert neki nem jutott az eletben egy hus ver gyerek es most oda fekteti az energiat, mintegy potlekkent. hanem mert o azt akarja felnevelni es ez nem jelent kevesebb felelosseget stb.
mikor pesten voltam suliban egy evet akkor az egyik vekonyhangu osztalytarsnonk azt mondta, hogy azert vannak a muveszek, mert nincsen normalis csaladi allapotuk. ha meglenne a csaladi harmonia, akkor nem akarnanak muveszek lenni.
hibas a gondolkozas, mert ebben az esetben a haztartast tesszuk meg alapnak es onnan nezzuk a muveszletet. de ha a muveszetet tesszuk meg alapnak, akkor pedig a hazaselet gyerekekkel torpul el.
ezt hivom elfogultsagnak.
szerintem Jezus boldogabb volt barmelyik csalados embernel, meg akkor is ha a kereszten ketsegbeesett.
persze nem volt muvesz, de a muveszek tole tanulhatnak csak alazatot:)
jezus egyke volt, mint mindahanyan.
egzisztencialis egykeseg.
asszem szokásomhoz híven érthetetlenül fogalmazok :)
én csak annyit mondtam és mondom most is, hogy a mű nem egyenlő a gyerekkel, nem ugyanaz a kettő.
itt nem a kevesebb vagy több a kérdés szerintem, hiszen műre is gyerekre is lehet kevesebb vagy több figyelmet tölteni, mindkettőnek megvan az eredménye
a vékonyhangú gondolkodása szerintem is hibás, bár a negatív történések mindig is jobban inspirálták az embereket az önkifejezésre, gondolatok megfogalmazására...
valóban mindkét véglet elfogultság
hogy jézus mennyire volt boldog azt nem tudom, de hogy mindannyian tanulhatunk tőle abban biztos vagyok (ez hamvasra és buddhára is igaz)
a lényeg számomra az, hogyha alkotsz valamit, attól még nem tudod, hogy milyen az ha van egy gyereked.
a művészek egy jó része azt mondja, hogy miután "megszülték gyermeküket" már nem érdekli őket
de ez csak egy a sok lehetséges különbség közül
"a lényeg számomra az, hogyha alkotsz valamit, attól még nem tudod, hogy milyen az ha van egy gyereked."
akkor olyat is lehet mondani, hogy ha van gyereked, attól még nem tudod, milyen alkotni valamit?
ha már van gyereked alkottál
pontosan erre akartam kilyukadni:)
ergo nincsen különbség.
Érdekes ez a téma, elkezdtem felkutatni, hogy az általam is kedvelt művész férfiak közül kik apák is egyben.
David Lynch-szerintetek?
neki van több is, ha jól emlékszem. az egyik dongalábbal született.
jaja, 3 gyereke is van, de mindegyiket elhagyta...
mint a verseit pilinszky:)
ha már visszatértünk pilinszkyhez :); o. azt mondta, hogy gyermeke főként azért nem született, mert szerelmei főként férfiak voltak. o. azt is mondta, hogy nádasnak is van fia - polcz alain egy levelében beszámol arról, hogy együtt mentek a haldokló mészölyhöz, apa és fia. o. azt is mondta, hogy az és spiró interjúját érdemes elolvasni (http://es.hu/2010-12-21_az-epikai-hitel) a témakörhöz, és tényleg: a vége felé beszél az ún. nagy emberekről meg az író feladatairól, s hogy mit vár a magyar a saját íróitól. én meg azt mondom, nem épp abban a korban élünk, ahol minden alkotássá minősül. s hát ha alkotok egy nagyon jó krumplipaprikást, ami sok embernek ízlik, sokakat összehoz? a másik oldalon viszont miért gondoljuk, hogy a gyerek a mi alkotásunk? egyáltalán az én életem egy része ezzel a birtokos jellel való szembenézés, illetve próbálkozás. meg hogy x művész elhagyta a gyerekét, mit jelent ez? lehet, hogy csak hagyta. de nem el. alkotás-e a szeretet? nem minden szeretet önző is, mert min. tárggyá tesz, a szeretet tárgyává? s akkor jézus, buddha művészek-e?
miért gondoljuk hogy a műalkotás a művész alkotása?
Feldmár és Sartre a szeretetről:
http://www.youtube.com/watch?v=p1aRWX9h5Os&feature=player_embedded
miért gondoljuk, hogy a gyerek az enyém? művészet nem gyereket csinálni?
de hogy komolyra fordítsuk a szót:
a közös nevező az, hogy mi alakítjuk az életünket, így minden alkotássá minősül, a krumplipaprikás, a járásom, a szar film, amit ki tudtam hozni magamból, a fiam, akinek ugyanúgy megvan a szellemi függetlensége, mint a paprikásomnak, a filmemnek. (ezért kell alázat, hogy ezt elfogadjuk)
túlságosan ragaszkodunk a "polgári" művész pozícójához úgy általában.
ha az álmokat ugyanabból az anyagból szöjjük mint a világot, akkor jézus és buddha több mint művész. megmutatják, mihez nyúljon a művész.
Buddhának volt gyereke.
"Ebben az időben történt, hogy Szuddhódana mahárádzsa értesült róla, hogy [menye,] Ráhula anyja, fiat szült.
- Közöljétek az örömhírt fiammal! - adta ki a parancsot.
Amikor a Bódhiszattva meghallotta, így szólt:
- Ráhula született, bilincsem született!
A király megérdeklődte:
- Mit mondott a fiam?
Fia szavait meghallva, így szólt:
- Nos, akkor mostantól fogva legyen unokám neve Ráhula!" (Forrás: Buddha beszédei. http://mek.niif.hu/01900/01901/01901.htm#1)
... sőt, állítólag Jézusnak is. :)
de a krumplipaprikás a vonal, amivel egyet értek. és látá az Úr, hogy Gábor jól főz :) meg a polgári művész-vonal, hogy hagyjuk már, de nem egyszerű, nna, spiró szerint se. :)
legalábbis ha szöveg szerint olvassuk a Bibliát :)
a művészet nem azonos a gyerekcsinálással, két különböző dologról van szó
bizonyos párhuzamok persze vonhatóak, de aki már megtapasztalta mindkét élményt az bizton állíthatja, hogy nem ugyanaz a kettő
amúgy meg művészet = élet
Post a Comment