Cost Music

Tegnap délben keltem én fel by aratopepe
A legelső pop alkotásom, a Pollack Boszi kolesz 150-es szobájában, a karácsonyra kapott Poly800 szintivel, amivel életem egyik álma teljesült, analóg szintim lett! Ilyenkor ismertem meg Hofit, gyakorlatilag ez a szám az ars poeticánk, ezt hoztuk ki egymásból.

Természetesen én éneklem :) Hétvégéken, mikor kevesen voltak bent, akkor mertem felénekelni a számokat, hétköznap kinyírtak volna, volt is ebből bajom rendesen, volt hogy a fuvolaszóló alatt rontott be a szomszéd, én rámutattam, hogy pszt, ő megállt, látszott, hogy meglepődött, hogy épp mikrofonozunk. Megvárta a szóló végét, rendes volt, aztán úgy kiosztott, hogy ihajj...aztán volt, hogy hajnali kettőkor jött fel egy bluesgitáros cimbora, akkor meg pont szintellenőrzést fogtunk, nagy baj is lehetett volna belőle, megúsztuk.
Ebben a félévben gyakorlatilag a minimum kreditszám felét értem el, erre az időszakra teszem a szocializálásom első lépcsőjét, szóval mondhatom, hogy megérte! Vagyis kit érdekelt akkor...mikor hétvégenként hivatalos felvételi kérelemnek tettem eleget egy nagyon felkapaszkodni akaró popbandának, mikrofonállvány helyett egy élére fordított asztal, előtte egy drótvázra függesztett rongy, szűrőnek, 2 és fél óra alvás után...
Ebben az időszakban voltak a legjobb pécsi elektronikus zenei bulik, nagyban ment a goa-élet, meg a breakbeat partik, minden hétvégén meghívott bandák, djk. Elég mozgalmas volt. Nagyon jó kis magja volt pécsnek akkor, egy csómó arcnak a mai napig nem tudom a nevét, csak köszönünk és mosolygunk, hogy mi aztán megcsináltuk :)