Művészet vs politika

KOMA vs kerületi önkormányzat. A sajtó kevéssé figyel rá, mint mondjuk a Trafóra, de hát ha figyel, ha nem, a végeredmény lehet ugyanaz. Az alábbi közlemény teljesen friss és szomorú és kortárs és magyar, de előtte rövid ajánló a Bázis nemrég még aktuális kínálatából:



A KoMa Társulat életébe komoly válságot hozhat a 2012-es év. Az öt éve
működő társulat 2011 tavaszán költözött a XV. kerületbe, a hajdani
Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola épületének egyik szárnyába,
ahol kialakították otthonukat, a KoMa Bázist. A kerülettel való
megállapodás értelmében (a működéshez szükséges ingatlan
biztosításáért cserébe) a társulat helyi iskolákban fejtett ki
művészeti-nevelési tevékenységet, mely eleve része a KoMa által
felvállalt kétpólusú koncepciónak: ez a Bázison végzett
repertoár-színházi tevékenységből, valamint ezen felül az iskolákba
szánt programokból áll. Az is általuk vallott felfogás szerves része,
hogy nem a belvárosban, hanem egy peremkerületben kerestek működési
lehetőséget. Az iskolákban tartott programok sokszínűsége magáért
beszél: osztályszínházas előadások, rendhagyó irodalom órák és
performanszok egyaránt megtalálhatók voltak ebben. A pedagógusok
visszajelzései is pozitívak voltak. A társulat továbbá rendszeres
fellépőnek számit a kerület ünnepi rendezvényein is.

A használatra kapott épület rendkívül elhanyagolt állapotban volt, így
rengeteg energia és pénz ráfordítása kellett ahhoz, hogy a színházi
munkára alkalmassá váljon. Jól mutatja ezt, hogy a társulat 7 millió
forintot költött az épületszárny felújítására. A kerülettel kötött
szerződés ugyan csupán egy évre szólt, de a társulat, joggal bízva a
további együttműködésben, hosszú távú maradásra rendezkedett be. A
jövőbeni együttműködés azonban mára kérdésessé vált, ami végleg
kihúzhatja a talajt a társulat lába alól.
A február 22-én tartott XV. kerületi képviselő-testületi ülésen
hosszas, de végső soron konkrét eredmény nélküli viták folytak a helyi
politikusok között a színház további működésével kapcsolatban. A vita
első része az általuk használt ingatlan körül zajlott, a második pedig
a velük kötött szerződés megújításáról folyt. Az ingatlan jövőbeni
felhasználásáról készült előterjesztésben több alternatíva, így többek
között irodahelységek, felnőttképzési központ, kollégium kialakítása
is felmerült. Szó esett az épület vegyes kihasználásnak lehetőségéről
is, amelyben így (a színházi munka mellett) valamilyen egyéb
tevékenység is folyhatna. Az sem mellékes körülmény a társulat
szempontjából, hogy kiderült, a kerületben több olyan kihasználatlan
középület is van, mely alkalmas lehetne az előterjesztésben felmerült
egyéb célok megvalósítására. A viták során az is tisztázódott, hogy az
előterjesztés tartalmának egy része csupán hipotetikus jellegű, tehát
a KoMa Társulat konkrétan senki elől nem veszi el az életteret. A
viszonylag egyértelmű helyzet ellenére azonban a döntést májusig
elnapolták. A társulattal kötött közművelődési szerződés
meghosszabbításáról sem született döntés, amelynek meghozatalát
nyilván nagyban gátolta az ingatlan jövője körüli hezitálás is. Igaz,
a szerződés tárgyalását mindössze egy héttel napolták el.

A vezetés egy része, így László Tamás polgármester is a színház
megmaradása és további támogatása mellett szállt síkra, de ezt a
véleményt nem mindenki osztotta a kerületi képviselő-testületi
ülésben. A helyi vezetés tagjai között azonban voltak olyanok is,
akiknek a tájékozottsága kétségbe vonható volt és nem a feltétlen
jóindulat hangján szóltak. A társulat munkájával való megismerkedésre
azonban mindegyiküknek lett volna lehetősége egy tájékoztató révén,
melyet Zrinyi Gál Vince társulatvezető tartott, összegezve ebben a
KoMa elmúlt egy évének eredményeit. A tájékoztatón a
képviselő-testület tagjai közül sajnos nem jelent meg mindenki. Az
tehát, hogy az eddig végzett komoly és eredményes munka híre nem
jutott el mindegyikükhöz, nem írható a társulat számlájára. Joggal
tartják méltánytalannak azt, hogy egyes döntéshozatali pozícióban lévő
emberek nem respektálják az általuk végzett munkát, és nem adják meg
nekik jövőbeni működésükhöz szükséges bizalmat.

A társulatnak ahhoz, hogy tovább tudjon működni, mind (az egyébként
fáradságos munkával kialakított) épületre, mind a szerződés
meghosszabbítására szüksége van. A reményt természetesen nem adják
fel, hiszen több bemutatóra is készülnek, melyek a közeljövőben fognak
színpadra kerülni a Bázison. Egyértelmű döntések hiányában azonban a
KoMa Társulat számára egyelőre csak a bizonytalanság marad.>