Nem tudom elegánsabban, ezért befotóztam, habár az egész könyv ideférne:
Merényi László: Boldog békeidők..., Bp., Gondolat, (Magyar história), 1978.
Persze én kezdek belelátni mindenbe mindent, mindenesetre elgondolkodtató. Ez az aktuális kurzus szereti a fogalompárokat, úgyhogy Károlyi helyett Tiszát választja. Az egyik legellenszenvesebb akarnok politikust a századelőről, aki a parlamentáris demokrácia akkori halovány karikatúráját is felszámolta. És ugyan előszeretettel hivatkoznak rá, mint aki ellenezte a háborút 14-ben, azonban - anélkül hoyg Tisza szakértő lennék - ez így kicsit torzított kép, mert a délszláv területek bekebelezésétől, és egy lehetséges trialisztikus (+ szláv) államtól félt leginkább, az akkor már amúgyis kisebbségben lévő magyarság száma miatt. Amúgy a század eleji több tízezres, vagy akár 100 ezres számot elérő háború ellenes tüntetéseket lovasrendőrökkel verette szét (1912.05.23), a halálos áldozatokkal mit sem törődve. Sőt az eseményekre így reagált: "Mi nem vagyunk jóléti bizottság". Na de mindegy is, történelem történelem, ki nem szarja le, mondhatnánk.
Saturday, March 17, 2012
Tisza István - Orbán Viktor?
Subscribe to:
Post Comments
(Atom)
8 megjegyzés:
ha jó emlékszem ő is illusztráció orbán alkotmányában, széll kálmán és még nemtom kiknek a társaságában.
wekerle és apponyi
http://mandiner.blog.hu/2011/11/07/150_ev_az_alkotmanyos_festeszetben_ilyen_orszag_pedig_nincs_ccxcv
Ez egy 1978-as kötet, marxista toposzokkal túlzsúfolva. A burzsoá és a klerikális reakció negatív színben való feltüntetése kötelező elem volt. Valós elemekre épít, de nem a tárgyalt korszak társadalmi-politikai kontextusában értelmezi azokat, hanem retrospektív valahonnan az 1950-es, 60-as évekből... érdemes lenne frissebb szakirodalmat is megnézni.
igen, kötelező elem volt, de ezt bárki kiszúrja. és zárójelbe teszi. (ebben a könyvben különben nincs is annyira). Nagyon jó könyveket írtak 1945 és 1990 között is. Nem hiszem, hogy a kukába kéne dobni az egészet. egy adott korszak társ-politikai kontextusát mindig az "aktuális jelenből" tárgyalják, tehát mindig retrospektív. nincs jelen idejű ríltájm történetírás. tisza istván politikai lépései konkrét események, tények. azt lehet értelmezni akárhogy, a kádár rendszer szájaíze szerint éppúgy, mint a mostani rendszer ízlése szerint. Mindenki döntse el magában. Szerintem hiba olyan politikai figurákat felkarolni, akik enyhén szólva is ellentmondásosak. Nekem nem szimpatikus a pragmatista, a "cél szentesít midnen eszközt" erőpolitizálást. Sarkítok, ez a különbség Gandhi és Tisza között, de tovább megyek ez a különbség még Tisza és Károlyi közt is. (De Károlyira is igaz, hoyg nem egyértelmű a megítélése, úgyhogy ugrom őt is.) De várom az újabb szakirodalmat, tényleg kíváncsi vagyok.
én is várom
én szinte semmit sem tudok Tisza Istvánról, csak azt, hogy az idézett szöveg, olyan mintha a mostani helyzetről (is) szólna, ezért is került gondolom ide.
és nem azért mert marxista vagy ki tudja milyen (ez tényleg egyszerűen kiszürhető, még az olyan műveletlen ember számára is, mint amilyen én vagyok), nem az a kérdés szerintem, hogy ki honnan és miért beszél, mindenki rátapinthat a lényegre, hovatartozástól függetlenül, az uralkodó széliránnyal együtt mozogva, vagy azzal ellentétesen, vagy épp közömbösen. ugyanazt a lényeget sokféleképpen lehet megközelíteni, de hazudni is lehet vagy átírni dolgokat, szándékosan vagy éppen tudattalanul érzelmeink álta vezetve.
nem értek egyet azzal, hogy minden történetírás csupán szubjetív olvasata az eseményeknek, erről igen is többről van szó, bizonyos írások elmarasztalhatóak, mások kiemelhetőek, de ismétlem, ez nem hovatartozás kérdése.
például biztosan lehet szeretni Tisza Istvánt és Orbán Viktort is azért amilyen. de kinek a pap kinek a papné.
a mostaniakkal nekem pont az az egyik bajom, hogyha nem azt fújod amit ők, akkor nemzetellenes vagy. nem engedik a választást. pontosabban engedik, úgy hogy kirekesztenek. egyre durvább tragédiákkal találkozom akár családon belül is és ez ennek a rendszernek az eredménye. elkezdődött a kirekesztés politikája minden szinten. biztoságban csak az marad aki kussol. de már sokszor kifejtettem, hogy ezt én nem tartom jó megoldásnak. a majd csak kihúzzuk valahogy, hisz eddig is megtaláltuk a kiskapukat politikáját, ellavirozunk ahogy szoktunk, nem szól szám nem fáj fejem.
Nem, nem, nem ondtam hoyg szubjektív olvasata, mivel nem lehet teljesen szubjektív, nicns végtelen olvasat, vcannak források, meg forráskritika, meg mittomén mik. De szerintem hasznosabb ha különböző nézőpontokból figyelünk egy történelmi eseméynre. mert több nézőpont, fókuszpont iylesmi is lehetséges. a nacionalista történetírások pl olyanok mint a a középkor krónikái gestái. csak míg azokat egy-egy királyi család nézőpontjából írták meg, ezeket egy "nemzet" (jelentsen ez bármit is, ezért könnyebb volt egy királyi családéból megírni) nézőpontjából írják meg. és ez így jól is van, csak közben akkor körbe kéne nézni a környező nacionalista történeírásokkal is, meg az összes többivel is. de kinek van erre ereje? ezért az én ideális világomban ezeket értelmesen átbeszélik mondjuk a közmédiában (tudom, hoyg idealizmus).máris nem lenne iylen leegyszerüsített román képünk, vagy szlovák vagy épp magyar.
A másik hogy véletlenül került egy másik könyv is a kezembe Reinhart Koselleck, hermeneuta szerű történész, filozófus. Szóval van neki egy könyve, ami iylesmiről szól, az ellentétekről, mitn ami most is van: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Ez tulképp arr ahívja fel a figyelmet, ahoyg a politika és a történelem akármiyeln mikroszinten is képes ellentétes fogalompároban gondolkodni. leegyszerüsíteni. pont mint most. magyar-nemmagyar. orbán-gyurcsány. vagy akár: tisza-károlyi. de történetírói szempontból ez is egy módszer lehet. csak a midnennapi életben nem lehet szerintem.
erre a Sienai Szent Bernárd. Az a tanulságos ebben, hyog a prédikációival állítólag sikerült megállítani azt a több száz éves szoksát sienában, hoyg a különböző kerületek szóba sem állnak egymással, és irtják egymást tűzzel vassal. ez egy középkori kis város. nagyon kicsi közösség egy rakás kerülettel. szóval nem lehet eléggé mikroszintre lemenni. aztán ez eltűnt, de megtalálták az ellenségképet ondjuk a firenzei köztársaságban és ez így megy tovább és tovább...
támogatom az idealizmusod :)
"nem értek egyet azzal, hogy minden történetírás csupán szubjetív olvasata az eseményeknek, erről igen is többről van szó, bizonyos írások elmarasztalhatóak, mások kiemelhetőek, de ismétlem, ez nem hovatartozás kérdése." - azt amúgy nem rátok reagálva írtam, csak úgy eszmbe jutott, nem mondott ilyet egyikőtök sem :)
És itt van a következő analógia:
http://index.hu/belfold/2012/03/14/nem_lesz_frakcioja_a_gyurcsany-partnak/
Jön az Országgyűlési Őrség
Az őrség többek között jogosult lesz arra, hogy kivezesse az ülésteremből az ülésről kizárt képviselőt, vagy azt, aki képviselői jogainak gyakorlását felfüggesztették. Az őrség arra is jogosult lesz a tervezet szerint, hogy az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területéről kivezesse azokat, akik nem tartják be a benntartózkodás szabályait.
Post a Comment