Monday, December 31, 2012
Sunday, December 30, 2012
Danyiil Harmsz - Esetek 1
12. Álom
Kalugin elaludt, és azt álmodta, hogy bokrok között ül, a bokrok mellett pedig elmegy egy rendőr.
Kalugin felébredt, megvakarta a szája szélét, aztán megint elaludt, és azt álmodta, hogy bokrok mellett sétál, a bokrok között pedig elrejtőzött egy rendőr, és ott ül.
Kalugin felébredt, újságot tett a feje alá, hogy ne nyálazza össze a párnáját, aztán megint elaludt, és megint azt álmodta, hogy bokrok között ül, a bokrok mellett pedig elmegy egy rendőr.
Kalugin felébredt, kicserélte az újságot, lefeküdt, és újra elaludt. Elaludt, és megint azt álmodta, hogy bokrok mellett sétál, a bokrok között pedig egy rendőr ül.
Ekkor Kalugin felébredt, és elhatározta, hogy nem alszik tovább, de azon nyomban elnyomta az álom, és azt álmodta, hogy a rendőr mögött ül, mellettük pedig bokrok sétálnak.
Kalugin felordított, és hánykolódni kezdett az ágyon, de már nem tudott felébredni.
Kalugin négy álló nap és négy éjjel egyfolytában aludt, és az ötödik nap olyan véznán ébredt, hogy a csizmáját spárgával kellett a lábához kötözni, nehogy leessen. A péknél, ahol Kalugin mindig fehér kenyeret vásárolt, nem ismerték meg, és félbarnát sóztak rá. A közegészségügyi bizottság a lakásszemlék során Kalugint a közegészségre ártalmasnak és fölöslegesnek nyilvánította, ennélfogva utasította a lakóbizottságot, hogy a szeméttel együtt dobják ki.
Kalugint félbehajtották, és kidobták, mint valami szemetet.
1936. augusztus 22.
18. Lynch törvénye
Petrov felül a lovára, és beszédet intéz a tömeghez arról, hogy mi lesz, ha a városi park helyére egy amerikai felhőkarcolót építenek majd. A tömeg hallgatja, és láthatólag egyetért. Petrov feljegyez magának valamit a noteszába. A tömegből kiválik egy középtermetű ember, és megkérdezi Petrovot, hogy mit jegyzett föl magának a noteszába. Petrov azt feleli, hogy ez csak az ő saját dolga. A középtermetű ember azonban köti az ebet a karóhoz. Szó szót követ, és kirobban a veszekedés. A tömeg a középtermetű ember oldalán áll, Petrov pedig, hogy mentse az életét, lovára csap, és a sarkon befordulva eltűnik. A tömeg háborog, és mivel nincs más áldozata, megragadja a középtermetű embert, és letépi a fejét. A leszakított fej elgurul az úttesten, és megakad a csatorna nyílásában. A tömeg, miután kiélte szenvedélyét, szétoszlik.
itt van még
Friday, December 28, 2012
Könyvajánló
Egész véletlenül vettem le otthon a polcról a Kék Öböl című John Steinbeck regényt, csak hogy este épp olvassak valamit. Annyira rákaptam, hogy zsinórban 5 regényt olvastam tőle.
A legnagyobb élmény a Lement a Hold volt.
A Kék öböl is úgy kezdődik, hogy pár oldal után le akartam tenni. De írói utasítás, hogy hagyd magad meditálni a közegben, hadd csurogjon beléd. Több regénye játszódik ugyanott ugyanazokkal a szereplőkkel. Most küzdök, mert mást akarok szeretnék olvasni, de olyan nehézekes, úgy összebarátkoztam Steinbeckkel, nehezen áll rá az agyam más író szójárására.
A Kék öböl eredeti címe Cannery Row (Konzervgyár utca - ahol játszódik). Ha esetleg valaki belefut eredetiben, vegye meg légyszi :)
Idézet - kép már volt, aztán ha kedvetek szottyan keressetek rá, szuper kis világ!
(készült belőle film is eredeti címén, szándékosan nem keresek rá.)
Csak egy tízéves bátor és csodaszép kisfiú, név szerint Andy, Salinasból, szállt egyszer szembe az öreg kínaival. Andy látogatóban volt Montereyben, meglátta az öreget, és rögtön tudta, hogy rá kell kiáltania, ha másért nem, hát önbecsülésből. De akármilyen bátor is volt Andy, őt is megszállta egy kis félelem. Estéről estére figyelte az öregembert, s a kötelességérzet és a félelem viaskodott a keblében. Aztán egy este Andy nekidurálta magát, nyomába szegődött az öregnek, és éles fejhangon énekelni kezdett:
Csingi-csongi vén kinézer
kukucskál a rácson át,
arra jön egy fehérember,
s lenyisszantja a copfját.
Az öregember megállt, és megfordult. Andy is megállt. A mélyen ülő barna szempár Andyra nézett, és a vékony, barázdás ajkak megmozdultak. Hogy ezután mi történt, Andy sose tudta megmagyarázni s elfelejteni. Mert a szemek kitágultak, s addig-addig tágultak, míg egyszerre eltűnt a kínai. Csak egy szem maradt belőle, egy óriási barna szem, akkora, mint a templomkapu. Andy benézett e ragyogó, átlátszó, barna kapun, s egy elhagyatott tájat látott, egy roppant síkságot, amelyet fantasztikus alakú, tehén- és kutyafejhez, sátrakhoz és gombákhoz hasonló hegylánc szegélyezett. A síkságot alacsony, durva fű borította, csak itt-ott volt látható egy kis homokbucka. És mindegyik buckán egy apró állat ült, olyanforma, mint a mormota. A táj elhagyatottsága, a puszta és hideg magányosság nyöszörgést csalt Andy ajkára, mert a világon nem volt egy teremtett lélek se, egyedül maradt. Andy becsukta szemét, hogy ne is lássa többé a síkságot, s mire újból kinyitotta, ott állt a Konzervgyár utcában, és az öreg kínai már az Élettani Labor és a Hediondo konzervgyár közti átjáróban csittegett-csattogott. Andy volt az egyetlen a fiúk közül, aki ilyesmire vetemedett, de ő csak akkor egyszer, és soha többé.
Wednesday, December 26, 2012
Karácsony másnapja
Ezt a gyönyörű kompozíciót a Sekótól kaptam. Nem is tudom megérdemeltem-e egyáltalán? Komolyan meghatódtam, nem viccelek, tényleg!
Külföldre megyek. Készül rá mindenem.
Szakítottam egy lánnyal, aki szeretett, akit szerettem, de nem szerelemmel. Mert talán egy készülő lélek nem is képes szerelemre. Le akarok vetkőzni. Mindent. A bőrömet is és minden tudásomat is talán. Mit tudom én mit akarok. Tököm tudja hová célzok, de legalább célzok valahová. Mire célzok ezzel? Hát ez az, - mondom, nem tudom.
A legnehezebb időszakban nőttünk fel: békében.
Tuesday, December 25, 2012
Monday, December 24, 2012
Tuesday, December 18, 2012
Saturday, December 15, 2012
Friday, December 14, 2012
Színes rovat
.
Thursday, December 13, 2012
Tóta W.
A politika unalmas, ezért a hírek is azok, tájékozódás nélkül viszont még érthetetlenebbé válik minden. Pedig a politika csak annyira unalmas, mint maga az élet, és kétségtelenül érdekesebbé vált itt a túlélés az utóbbi időben. És ami felbassza az agyunkat, az többnyire nem unalmas, legfeljebb szar. Például az, hogy nincs munka, nincs megrendelés és nincs hely az egyetemen se, az vastagon politika. Az is, hogy bujkálni kell egy nyomorult spanglival, pedig Kaliforniában például már nem kell, és hamarosan Pozsonyban sem – nem évszázados hagyományok miatt, hanem mert pár év alatt eljutottak idáig. Hogy Bécsbe kell menni egy elviselhető abortuszért, ha olyan adódik. Az sem természeti jelenség, hogy a kultúra penészes agyú komisszárok kezére kerül, akik megfojtanak mindent, ami érdekes. Mindezt valaki csinálja. Azért csinálhatja, mert ti nem politizáltok. ... Lehet azt mondani, hogy Magyarország reménytelen, és minden politikus seggfej. Kényelmes is, meg még bölcsességnek is tűnik, mint minden közhely, ami az egészről mondja meg a frankót. Pláne hogy van is benne igazság. Az viszont most nem működik, hogy mivel a politika gáz, elbújunk előle szépen a könyvtárba, színházba, a diszkóba meg a romkocsmába merengeni. Ezt esetleg meg lehet húzni egy épeszű plurális demokráciában, amely az ilyen színtereket nem tekinti csatatérnek. De ez a politika megy utánad. Jön, és bezárja a könyvtárat, mert kell a pénz focira. Bezárja a diszkót, mert az istentelen, a romkocsmát, mert zajos, aztán a színházba hajtat, felmegy jelenet közben a színpadra, lepofozza onnan Richárdot, és ünnepelteti magát. Úgy gondolja, hogy nem merik pofán dobni tojással. teljes cikk
Tuesday, December 11, 2012
Thursday, December 6, 2012
Sunday, December 2, 2012
Subscribe to:
Posts
(Atom)
