Radio Costumes - "Izgalmasabb, ha elképzelik"

...önkényes divattörténenet írok...
a minap láttam a Chanel filmet, igazából felidegesített, de adott néhány ötletet is

a post címében található idézet a filmben is elhangzik, Chanel mondta, és számomra ez volt a kiindulópont, ez a mondat elég volt ahhoz, hogy ha nem is megszeressem, de megértsem a Chanel kosztüm doboz szerűségét, és ez indított most arra, hogy a női sziluett vonalait kövessem, az 1900-as évek első ötven évén át, lazán és szeszélyesen

a témához tartozik az is, hogy az utóbbi hetekben valójában felváltva kutatok az 1500-as évek és az 1900-as évek divattörténetében, emiatt a gondolatmenetemben is önkényesnek tűnő lóugrásokkal haladok, de legszívesebben azt mondanám, így beszél, akit homlokon csókoltak
és olyan ez, mint az a játék, emlékeztek? összekötöm a pontokat 1-50-ig és talán kirajzolódik valami

Gabrielle Chanel 1906-ban

mindig azt gondoltam, hogy a legnagyobb változás a női öltözködésben az 1920-as években történt

a női sziluett változása három lépésben 1910-től 1925-ig.



az első lépés, dús keblek és dús kelmék, hangsúlyozottan karcsú derék, amiről a fűző gondoskodik.

fűző 1910-ben

a második lépés: eltűnik a mell és a derék, és ami a legfontosabb, visszaszorul a fűző

alsónemű 1920 körül

a divattörténet könyvek szerint is az I. világháború volt a nagy vízválasztó, egyszerűsítve, a férfiak meghaltak, a nők munkába álltak, és a dolgozó nőknek praktikus ruhákra és hajviseletre volt szükségük. a huszas évek elején a nők szívesen öltöznek férfias szabású ruhákba, rövidre vágatják a hajukat. a fűző helyett csipőformáló, még combközépig érő bugyit viselnek, harisnyatartóval, és a melltartó előfutára egy széles pánt, amivel leszorítják a mellet.


a harmadik lépés: a mellnek és a deréknek továbbra sincs nyoma, cserébe viszont felbukkan a láb, és bár a szabás egyenes vonalú, a lágy esésű, könnyű kelmék mégis nőiessé teszik a ruhákat. ez a letisztult, praktikus elegancia már Coco Chanel világa.
rengeteg elemet kölcsönözött a férfi ruhatárból is, legfőképpen a kényelem miatt

Coco Chanel 1907-ben

például az addig csak az alsó ruházatokhoz használt jerseyt felső ruházat készítésére kezdte használni, a rugalmas, kötött anyag pompásan megfelel arra, hogy a korábbi merev, szűk vonalak helyett, lazán kövesse a test vonalát.

Chanel ruha 1924

Coco Chanel 1929-ben

míg a ruhák szabásvonalait tekintve az egyszerűség, visszafogottság jellemezte, az általa divatba hozott bizsuk annál túlzóbbak voltak. többsoros hamis gyönygláncokat, hatalmas aranyozott gombokat használt kiegészítőnek.



a harmincas évek elejére aztán a szabásvonal ismét testközelbe került

újra feltűnik a fűző, de a merev halcsont helyett elesztikus anyaga formálja a testet, combközépig érő, hátul mély kivágással, hogy passzoljon a korabeli divatos estélyi ruhákhoz is.
és megjelennek az első mai érteleben vett melltartók

egy gyönyörű Ferreiro-modell 1931-ből

természetesen a huszas években sem csak Chanel volt az egyeduralkodó divatdiktátor, a vele párhuzamosan működő Madeleine Vionnet az antik görög művészetből merített ihletet.

Vionnet modell 1922-ből

Vionnet modell 1931-ből

Vionnet modell 1939-ből

persze csak azért választottam pont Vionnet-t, hogy legyen példa arra is, hogy akkoriban csak úgy, mint manapság, a gyökeresen ellentétes divatirányzatok remekül megéltek egymás mellett.

a harmincas években Chanel tett egy rövid kitérőt a film világa felé, bár jelmeztervezőként csak néhány filmben vett részt, olyan sztárok mindennapi ruháit tervezte, mint Greta Garbo és Marlene Dietrich.





Chanel 1940-ben visszavonul.

a harmincas évek közepétől lassan újabb változás kezdődik, bár a ruhák szabásvonala továbbra is testközelben marad divatos lesz a váll hangsúlyozása. a harmincas évek végén és a negyvenes években megjelennek az uniformis szerű kosztümök, erőteljes válltömésekkel.

néhány jellegzetes vonal ebből az időszakból:

1933 ( a rózsaszín összeállítás Chanel terve)

Kosztüm 1935

(ismeretlen tervező)

Nappali öltözet 1937

(ismeretlen tervező)

Estélyi ruhák 1937

(ismeretlen tervező)

illetve a korszak jellegzetes divatikonjai

a fiúsan szögletes Katharine Hepburn

The Philadelphia Story 1940

és a finoman elegáns Ingrid Bergman

Casablanca 1942

Notorious 1946

...és persze Karády Katalin



a következő fordulat a divattörténetében 1947, amikor Christian Dior egy csapásra berobban a divatvilágba és megteremti a "new look"-ot


Az úgynevezett Bar-costume, ami a Harper's Bazaar főszerkesztőjéből a következő mondatot váltotta ki: "It's such a New Look!" visszafordíthatatlanul új divatot teremtett.

(természetesen a hatása a filmekben is megjelent, a múltkori posztban emlegett ruha, amit Grace Kelly viselt az 1954-ben készült Hátsó ablak c. filmben, határozottan Dior-stílujegyeket hordoz)

Coco Chanel, állítólag, annyira utálta Dior stílusát, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy 14 év után 1954-ben (71 évesen) újra megnyissa szalonját.
és továbbra is a kényelmes elegancia jegyében előrukkol a zsinórral szegett, puha tweedből készült Chanel-kosztümmel

Romy Schneider 1962

(A Bocaccio70 c.filmben)

Chanel kosztümben

vázlatom végére jutottam és most nem akarok arra gondolni, mennyi mindent nem mondtam még el
Gabrielle Chanel egy mondatával zárom sorai:

"A divat első számú parancsa, hogy érezzük jól magunkat a viselt ruhában. Nincs stílustalanabb nő annál, mint aki bizonytalannak érzi magát a ruhájában."

Coco Chanel Wikipedia