albumajánló és nyílvános zaklatás.
a mai napom már reggeltől fogva a csajos zene irányába folyt le. a Spotify-on (amely online gigantikus zenetár visszahozta a zenehallgatási kedvemet, örök hála ezért!) meghallgattam a tavalyi Marina and the Diamonds lemezt (The Family Jewels), miközben filctollat forgattam a kezemben (hamarosan új alkotás kerül ki a nemzetközi filcművész kezéből!). aztán a munkahelyen meg újra és újra viszonthallgattam az egész albumot (igen, tudok zenét hallgatni közben) és nem győztem csodálkozni, hogy milyen szépen keverik a populáris elemeket a nem mindennapi sikamlós dallamokkal, amelyeket a kereskedelmi rádiókból csak véletlen és ritka pillanatokban lehet elcsípni. na nem mintha érdekes lenne, mi szól a kereskedelmi rádiókból, viszont annál érdekesebb, hogy manapság mit nevezünk mainstreamnek. mert Marináék számomra totálisan felborították a határvonalat, ugyanis, ilyen popkornhangzást nem hallottam még ennyire sokrétűen és játékosan előadva. mindegyik szám egy gyémánt (let's say!)
két dolog ötlött fel zenehallgatás közben. az egyik, hogy lesz egy csajos zenei poszt mindenképpen tőlük. a másik, hogy többször a Ludditákat is eszembe juttatta Marina effektezett hangja.olyannyira, hogy most a Radio Cost első nyílt levelét szeretném itt megcímezni a Ludditáknak, hogy gyökeres posztolóként egy kívánsággal élhessek (amit majd talán egyszer a Cost Kívánságműsor rovatba is betehetek büszkén), miszerint tessék feldolgozni Marinától az Oh, No! című számot a kedvemért! tessék azt egy koncerten eljátszani, tessék azt jó minőségben rögzíteni, tessék bemondani, hogy "ezt a számot rendzsó kérésére adjuk elő, sok szerettel!"(vagy valami ilyesmit) és tessék ezt a következő albumra is rátenni. ha széles körben jó visszhangra találna a szám, akkor menedzserként is szeretnék jelentkezni a későbbiekben a zenekarhoz!
megtiszteltetés lenne a Radio Cost részéről, ha a megszólított művésznők kommentben válaszolnának ill. elmondanák, hogy mi a véleményük a mainstream fogalmáról, így most 2011 elején. ezen felül, szeretném, ha a szóban forgó feldolgozandó számról is szót ejtenének. a kommentet utána kitenném posztba mintegy levélinterjúként. a választ előre is köszönöm!
íme a Ludditáknak címzett dal:
a csajos rovat-szám pedig ez lenne:
ne higyjük, hogy csak ilyen dögös, puffogós számok vannak az albumon. itt van pl. ez is, ezt is szeretem:
aki nem ismerné a Ludditákat...pajorosan...
Friday, January 21, 2011
Mainstream, csajok, Marina és a Ludditák
Subscribe to:
Post Comments
(Atom)
1 megjegyzés:
A Ludditák feltámasztásához sajnos Marina lendülete sem elég -->
http://quart.hu/cikk.php?id=5588&print=1
Mindenesetre ha bármibe fogunk a jövőben, meglesz az ihletforrás :)
Post a Comment