kedvenc magyar vloggerem.
az tetszik, hogy oszinte es egyszeru. es nem csinal mast, minthogy megossza a tapasztalait, ami talan a vlog leglenyege.
tudom, tiz perc sok, de ugy vagyok vele mint egy igazi sorozattal, varom, hogy mi lesz.
Thursday, July 28, 2011
Magyar Vlog
Electric Jazz Cost - Pretz (Soundcastles - 2009)
brit zene, de hogy kik ezek, vagy ki ez...nem sok az info rola.
ilyen amugy az egesz album:
Tuesday, July 26, 2011
Fight Cost
Egy jó kis bunyó a bandák között. Kiütéssel indul, de a csávó összeszedi magát, aztán fordul a kocka!
Monday, July 25, 2011
Filmajánló - Interiors
egy régi Woody Allen film, de én csak tegnap láttam
beszippantottak a képek, olyan egzakt az egész látvány, Dürer grafikáktól és a holland csendéletektől szokott ilyen érzésem lenni, olyan pontos dolgok ezek, amik mellett mindig lomposnak érzem magam
én nem tudom megfogalmazni ezt most pontosan. igazából a film után kicsit kényelmetlenül éreztem magam, főztem egy levest és aztán megnéztem A hétalvót, mert azt sem láttam még és vígjátékra vágytam, figyelemelterelésre, de nem működött, reggel, közvetlenül ébredés előtt az Interiors-ről álmodtam, egy jelenetet, ami nem volt a filmben
British Music Cost
Dear friend of mine has,
Broken his union
Broke from tradition
Broken his vision of the future
Alone, Alone, Alone
Not alone at all
Dear friend of mine is,
Testing his body
Tempting disaster, testing water
with another's daughter
Alone alone, Alone, Not alone at all
Dear friend of mine my,
Ear is bending
I'm not helping
I'm not telling
I'm not solving
I'm not saying you're pretending
Alone, Alone, Alone
Not alone at all
Alone, Alone, Alone
Not alone at all
Dear friend of mine is
Helpless without helping
Here without ....
and union fountain.
If you've got no kind words to say
You should say nothing more at all
If you've got no kind words to say
You should say nothing more at all
If you've got no kind words to say
You should say nothing more at all
If you've got no kind words to say
You should say nothing more at all
Saturday, July 23, 2011
Cost Music
nem egy kulonleges szam, de megis nagyon szeretem, foleg azt, amikor bejon az arab-indiai tema. meg jo ez a francia dalnoksag is benne. nem tudom, mirol szol a dal, de biztos ez a Mrs Roy valami szenvedelyes noszemely, akit nem kerulhetett el a vegzete.
Friday, July 22, 2011
Music - Charlie don't surf
a hetem kedvenc száma
CHORUS
Charlie don't surf and we think he should
Charlie don't surf and you know that it ain't no good
Charlie don't surf for his hamburger Momma
Charlie's gonna be a napalm star
Everybody wants to rule the world
Must be something we get from birth
One truth is we never learn
Satellites will make space burn
We've been told to keep the strangers out
We don't like them starting to hang around
We don't like them all over town
Across the world we are going to blow them down
CHORUS
The reign of the super powers must be over
So many armies can't free the earth
Soon the rock will roll over
Africa is choking on their Coca Cola
It's a one a way street in a one horse town
One way people starting to brag around
You can laugh, put them down
These one way people gonna blow us down
CHORUS
Charlie don't surf he'll never learn
Charlie don't surf though he's got a gun
Charlie don't surf think that he should
Charlie don't surf we really think he should
Charlie don't surf
Charlie don't surf and we think he should
Charlie don't surf and you know that it ain't no good
Charlie don't surf for his hamburger Momma
Charlie don't surf
Szekcső Punk
Korábban már posztoltam a szekcsői ifjú punkcsapatokról. A Rönköt a Lugio Napokon élőben is hallhattam. Egy számot rögzítettem is.
Wednesday, July 20, 2011
Pop Cost
Sok popzenét hallgatok, de újakat ritkán. Ez most új. Nem is ismerem a csajt, utána se nézek, hátha lerombolja a képét bennem. Mindenesetre megállapíthatom, hogy két hete nem netezek csak heti 1-et és elfelejtettem gépelni, állandóan félreütök. Ez feltámasztja bennem a reményt egy normális életre :)
Van benne clavinet is bezony. :)
Monday, July 18, 2011
1956 és nyitunk... 2010 októberében
régen volt, de most rátaláltam
a kiállított fotók és videók itt is láthatóak
Sunday, July 17, 2011
Saturday, July 16, 2011
Thursday, July 14, 2011
Wednesday, July 13, 2011
HIHETETLEN!!!! Cost
Amerika tényleg hihetetlenül szűk repertoárral rendelkezik, a pénzalapú művészetekben. A zenét régóta tudjuk, a filmek is már pár éve köztudottan SZAROK, de hogy még a sorozatokat is eléri fantáziátlanság, az azért már durva! Pont mikor a sorozatok egyfajta "aranykorát" élik az amerikaiak. Én pl a Battlestar Galactica után totál nézőpontot váltottam. :)
De sebaj! Spongyát rá! Mi akkor is megmutatjuk, hogy "IGENIS!!! NINCS FANTÁZIÁNK!!!".
És most csak itt, csak önöknek, HD minőségben!
Tuesday, July 12, 2011
Unom, Napok, Ész
vannak napok mikor semmi sem jut az eszembe.
ezek utan vegkepp nem tudom komolyan venni a Quimbyt.
TV Cost - Golden Voice
"Ted Williams, a homeless US man with a deep, refined voice has become an overnight online sensation after being "discovered" by a local reporter on a street corner in Columbus, Ohio. The 53 year-old has now been offered a job by the NBA's Cleveland Cavaliers and is being pursued by NFL Films for possible work. Williams said the team had offered him a two-year contract and said they would pay his living expenses. Williams was recently living in a tent and whose past includes a lengthy list of arrests. He has served time in prison for theft and forgery and has been cited with numerous misdemeanours, including drug abuse. In New York, Williams' mother Julia was thrilled her only child was turning his life around."
Monday, July 11, 2011
Filmajánló - The Tree Of Life
megvolt.
a rendezővel kapcsolatban korábbi írás itt.
a filmről talán nem tudok lelkesen nyilatkozni, mert lehet, nagyon sokat vártam tőle éppen akkor. ünnepinek éreztem a pillanatot, hogy végre megnézhetek egy dínyertes cannes-i filmet moziban, mert hogy szeretek moziba járni, viszont egyre ritkábban teszem, nincs rá pénzem, inkább letöltök. szeretem a cannes-i dínyertes filmeket, mert az az egyetlen fesztivál, amiben megbízhat az ember. na de most mi történt? egy amcsi film nyert, ami olyan, mintha a magyar filmszemlén egy román film nyerne. lehet neki örülni, de valami azért fura. nézzük az aranypálmás listát 75-től. biztosan van egy olyan része is a dolognak, hogy már régen nyert amcsi film, meg ha a film elég komoly ambícióval készül, ráadásul még aktuális is a téma, akkor esélyesebb az aranypálmára. 2003-ban az Elephant nyert Van Sant-től, 2004-ben a Farenheit 9/11. nem mondom, hogy rossz filmek, nem fintorgok, csak hát azért mert fontos történésekről, eseményekről szólunk, még nem biztos, hogy prioritást kellene élvezniük az ún. aktuális filmeknek. hogy mit nevezhetünk aktuálisnak? azt, ami a nagy tömeget érinti, a közösséget, bennünket, mindannyiunkat.
a filmről talán nem tudok lelkesen nyilatkozni, mert lehet, nagyon sokat vártam tőle éppen akkor. ünnepinek éreztem a pillanatot, hogy végre megnézhetek egy dínyertes cannes-i filmet moziban, mert hogy szeretek moziba járni, viszont egyre ritkábban teszem, nincs rá pénzem, inkább letöltök. szeretem a cannes-i dínyertes filmeket, mert az az egyetlen fesztivál, amiben megbízhat az ember. na de most mi történt? egy amcsi film nyert, ami olyan, mintha a magyar filmszemlén egy román film nyerne. lehet neki örülni, de valami azért fura. nézzük az aranypálmás listát 75-től. biztosan van egy olyan része is a dolognak, hogy már régen nyert amcsi film, meg ha a film elég komoly ambícióval készül, ráadásul még aktuális is a téma, akkor esélyesebb az aranypálmára. 2003-ban az Elephant nyert Van Sant-től, 2004-ben a Farenheit 9/11. nem mondom, hogy rossz filmek, nem fintorgok, csak hát azért mert fontos történésekről, eseményekről szólunk, még nem biztos, hogy prioritást kellene élvezniük az ún. aktuális filmeknek. hogy mit nevezhetünk aktuálisnak? azt, ami a nagy tömeget érinti, a közösséget, bennünket, mindannyiunkat.
na ez az álláspont, amitől falra mászok.
tartom magam ahhoz a nézethez, hogy igaz művészfilm az egyénen, a kisemberen keresztül beszél az emberiségről, az embereknek, annak a bizonyos közösségnek az érdekében. figyelemfelhívás, törődés, segítés, megértés ill. szeretet, azaz hogy szeretem azt a valakit a filmben, megszeretem, megértem a problémáját, a betegségét pl. lásd: a Zongoratanárnő-t Hanake-től. és milyen érdekes, hogy a White Ribbon kapott díjat két éve, ami az első világháborút megelőző időkről mesél, hogy miből lesz a cserebogár, azaz, hogy milyen indulatok, értékek, társadalmi viszonyok keresztezték mindenkinek az életét, amik ahhoz a fordulathoz vezetett, hogy fegyvert ragadtak az államok. a film gyönyörűen végződik, a templomban áll mindenki, a hír már megjött, hogy lelőtték Ferenc Ferdinándot, de ők mit sem tudnak arról, hogy ez a közvetlen oka a későbbi történéseknek. ez az ártatlan álldogálás a templomban, ez az a bizonyos bebázozódása még a dolgoknak, amiből ugyan nem pillangó kerekedett, hanem mészárlás a gyarmat-és érdekrenszer újrafelosztásáért. tehát ez a téma megint mindenkit érint, így nyerésre is állt a dolog. úgy látszik, egy ilyen fesztiválnak az a dolga, hogy az emberiséget átölelve közvetítse a tutit neki. na mindegy, folyok szét.
a The Tree Of Life is egy ilyen emberiségről szóló film, tehát nagyot markol, keveset fog, de ami ottmarad, annak lehet örülni és tiszta szívből. ilyen ez a film.
a film megtekintése szigorúan moziban ajánlott. otthon én sem nézném végig az az igazság. vannak filmek, amik bizony meghalnak monitoron, ez van.
küzdeni kellett vele, persze kinek mit jelent a küzdelem. az a küzdelem pozitív, aminek hatása az idő elteltével megsokszorozódik, mert beérik.
család, emberiség, halál, emlékezés. ennél amerikaibb már nem is lehetne az elbeszélés, viszont valahogy jók az arányok, másfél órában nem működne ez a dolog, az biztos. nagyon következetes, komplex alkotásról van szó, akkor is, ha giccsesek olykor a jelenetek, főleg a vége. és súlytalan is. de valahogyan a súlytalansága ellenére is a rendezővel lehet tartani.
azt hiszem a amerikai filmek súlytalanok, ez a bajuk. Lynch, Kubrick, Jarmush, Solondz azért jók mert tudják, hogy milyük van és ahhoz nyúlnak.
élmény a moziban: egy háromszáz férőhelyes művészmoziban néztük a filmet. majdnem teltház.
a film végén valaki felröhögött, vagy valakik felröhögtek, amire a mozi fele viszhangban válaszolt. felszabadító nevetés. amikor feljött a rendező neve, akkor még harsányabb kacaj de már akkor belőlünk is felszakadt valami.
hihetetlen élmény volt. az egész filmidőt totál kussban végigülik, majd a végén kritika gyanánt kiröhögik a filmet, főleg a rendezőt. nyítlan, őszintén. szerintem ha ott lett volna Terry, nem érezte volna jól magát. mert a film vége igen komolyra volt véve.
hát ez van. ami cannes-ban siker, az máshol nevetés tárgya.
Saturday, July 9, 2011
Álom Cost
összefutottam egy régi lányismerőssel, falusi lány, nagyszájú, jófej csaj. soha nem voltam vele közeli kapcsolatban, de most valahogy előugrott a semmiből. egy nagy épületben voltunk, talán hotel, sehol senki, mintha csak bezárták volna estére a helyet. nappali melegedő hotel. sötét volt a folyosókon, de semmi félelem, indultam haza. aztán megjelent V., sztreccses rövidnadrágban, pólóban. előlibbent, mint régen, mosolyogva, vidáman, energikusan. örültünk egymásnak. láttam, hogy a fanszőrzete kilóg a nadrág fölött. érdekes volt, de leesett, hogy ez valami új divat. hogy meghagyják bozontosra, de úgy hogy a nadrág fölött meg mint valami dús bokor, ott kandikáljon ki a has alatt. észrevette, hogy rápillantottam a fanjára. tett is valami megjegyzést, hogy ezt így szereti vagy valami ilyesmi. a következő pillanatban már rendesen rá is markoltam a pinájára. nem ugrott el, nem ellenkezett, élvezte. aztán húzott be magával a legközelebbi szobába és mondta is, na akkor most ide bemegyünk! az ágyon voltunk, vetkőztettem, simogattam a combját, egyre beljebb...nem volt nedves. ebben a pillanatban észrevettem, hogy van még egy férfi az ágy mellett, egy alvó férfi. megilletődtem. de ahogy jobban körbenézek, látom, hogy legalább 3 alvó férfi van mellettünk, akik éppen ébredeznek, mert V. hangosan mond néha valamit, nem zavartatja magát. én is engedek egy kicsit. V. mondja, hogy égeti a hüvelye, hogy izgatott nagyon. már benne vagyok, de kiesik a farkam. látom, hogy véres az ágy. mondom neki, mi van, ő nagyon megijed, szabadkozik. mondom, hogy nem nagy ügy, nem zavar. folytatjuk. a 3 férfi már felült, tesznek-vesznek. semmi szexuális izgalom, csak benne vagyok, mint valami langyos kalács a kihülő kemencében.
British Music Cost - Bloc Party II.
Bloc Party again.
I found myself at the point where we kissed first
On a rooftop overlooking the East London mosque
They say, they say, they say, they say
"You can't go around breaking young girls' hearts"
I say, I say, I say, I say
Keep it casual, easy thing
And you looked so right in that red dress
Oh how I'd love to be a rock for you
To be anything you could rely on
So I'll try, I'll try, I'll try, I'll try
But I'll get caught out
So we'll try, we'll try, we'll try, we'll try
But we forget the lines, forget the lines
And you looked so wanton in the back of the car
Like you could start a hundred wars
See what trouble we could both cause
By the bedroom door, the kitchen floor
I tried, I tried, I tried
Oh Marlena, I'm too young
To be the father to our son
I tried, I tried, I tried
A Terrence Malick rejtély
holnap után tervezem megnézni a The Tree Of Life című cannes-i nagydíjas filmet.
az első gondolatom az volt, hogy, nini, egy amcsi film nyert? mi történik itt?
és ki ez a Terrence Malick?
olvastam, hogy legendásan visszavonult rendező. hm...ez tetszett. ha már valaki visszavonul, rossz ember nem lehet....
a második érdekes dolog amire felfigyeltem, hogy a The Tree Of Life című filmet 3 éve forgatta, s azóta már leforgatott valamit, amit még az imdb sem tud, hogy milyen címmel. gondolom, még a rendező sem tudja, mi a címe, amíg el nem készül. azt is megtudtam az operatőr beszámolójából, hogy nagyon alázatos Terrence, de a végletekig. és hogy rengeteg nyersanyaggal dolgozik, mert reggeltől estik megy a kamera nála. ez is tetszett. és hogy állandóan él a pillanat adta lehetőségekkel, improvizál, kutat, vár stb. de ami a legjobban tetszett, hogy az operatőr azt mondta, hogy az újabb filmjénél még kevesebb a történet. na akkor ez itt egy új Lynch-i manőver lenne?!
nagyon várom, hogy lássam a filmet.
ma gondoltam, rákeresek valami interjúra, hogy van e valami. persze semmi. ez már annyira tetszett, hogy kezdek előre újjongani.
itt egy interjú, két évvel ezelőtti, azaz egy kísérlet arra, hogy interjút kérjenek. 73 óta nem adott interjút, ami az első volt tőle.
Kunderának biztosan nagy haverja.
a cikkben vicces dolgok vannak: úgy ment bele a nyílvános találkozóba, hogy ha nem lesz kérdés a közönségtől, semmi videózás stb.
a kedvenc olasz filmjeiből mutatott részleteket. megszállottan keresi az őszinte, tiszta, gyermeki pillanatokat.
már most szeretem Terry-t.
itt egy videó az olasz interjúról, egy bátor vállalkozó titokban mobillal dokumentált.
a cannes-i premieren természetesen nem látni a rendezőt, helyette Brad Pitt gagyod valamit a filmről. vicces ez is, hogy azt hiszi, neki most valamit kell mondani a filmről, hogy miről szól.
most képzeljük el Terry-t, hogy ott ül ő is és megkérdezik, hogy miről szól a film, mondjon már róla valamit. zavart csönd lenne, az tuti.
de hogy megnyugtassuk magunkat a rendező személyét illetően, itt egy filmrészlet, amiben Terry egy cowboy-t alakít, mert késett a szereplő, így beugrott ő. ez is nekem Lynches kicsit. mint amikor Lynch eszi a sütit meg issza a kávét a Twin Peaks-ben. de Terry-t többé nem fogjuk látni, van egy olyan érzésem, ezért becsüljük meg ezt a 73-as epizódot.
és higyjünk abban, hogy lesz hagyománya a lynch-i elbeszélésnek. ami nem azt jelenti, hogy úgy beszélünk mint ő. hanem hogy úgy közelítünk, mint ő.
meglátjuk...
és természetesen a korábbi filmjeit már most érdemes belistázni.
Friday, July 8, 2011
British Music Cost - Bloc Party
http://www.myspace.com/blocparty
tegnap 3 albumot is meghallgattam tőlük, ami azért már jelent valamit. kellemesen változatos és ami a legfőbb, hogy igazi brit energia bugyog belőlük.
direkt nem a videóklippeket tettem be, mert szarok, csak elveszik a figyelmet a zenéről, másra nem jók.
Thursday, July 7, 2011
Filmajánló - Cannes 2011
amit érdemes betervezni erre az évre biztosan.
ígéretes, némafilm stílusban leforgatott újhollywood-i cucc.
lemerem fogadni, hogy legközelebb Woody japánban fog forgatni. úgy tűnik, mindenhol megáll az öreg. Barcelona, London..., most Paris.
Monday, July 4, 2011
Filmajánló - Blue Valentine
az amerikai filmek rehabilitációja jegyében ez a film lehet, hogy nem vesz részt, de semmiképpen sem kerül az ellentáborba, tehát megüti a mércét.
ennél amerikaibb már nem is lehetne a film.
hogy mi a nagyon amerikai? hát a nagybetűs családkép, amit már sokszor hangoztattam.
érdekes, hogy nem csak attól lehet jó egy amcsi film, ha sikerül kitörnie a családi értékek bűvköréből, hanem ha ezeket az értékeket mintegy csak felhasználja, hogy a szereplők elvigyék a filmet a hátukon. kétszemélyes kamaradarab, mondhatni és aki szereti álomba ringatni magát egy szombat délután, annak mindenképpen ajánlom. és csakis a főszereplők miatt. az első tíz perc nehéz, de utána megtérül. jó őket nézni, ahogyan vergődnek, ahogyan egy kapcsolatban időnként vergődni szokás.
ami tetszett még, hogy nem volt hangsúlyozva, ki a gecibb és hogy miért.
az amerikai zászlónak pedig a háttérben a helye természetesen.
Sunday, July 3, 2011
British Music Cost
Steeleye Span - The Black Smith
szabadfordításban: egy gyönyörű-mocskos dal a hoppon maradt lányon, aki a kovácsba volt szerelmes. viszont ez a kovács csak szopatta, azt mondta neki, hogy elveszi, közben más lányt vett el. amikor a kiscsaj meg kérdezi, hogy ez meg mi volt, de hát te szerelmet írgértél nekem, akkor a kovács azt mondja, hogy csak ugrattalak, hozd a tanút, bizonyítsd, hogy ezt mondtam. erre a lány szíve beleremeg ebbe a dologba és elátkozza ezt a pernahajdert, aki csalónak bizonyult.
a blacksmith courted me, nine months and better.
he fairly won my heart, wrote me a letter.
with his hammer in his hand, he looked so clever,
and if i was with my love, i'd live forever.
and where is my love gone, with his cheek like roses,
and his good black billycock on, decked with primroses?
i'm afraid the scorching sun will shine and burn his beauty,
and if i was with my love, i'd do my duty.
strange news is come to town, strange news is carried,
strange news flies up and down that my love is married.
i wish them both much joy, though they don't hear me
and may god reward him well for the slighting of me.
'what did you promise when you sat beside me?
you said you would marry me, and not deny me.'
'if i said i'd marry you, it was only for to try you,
so bring your witness, love, and i'll never deny you.'
'oh, witness have i none save god almighty.
and he'll reward you well for slighting of me.'
her lips grew pale and white, it made her poor heart tremble
to think she loved one, and he proved deceitful.
Könyvajánló - Az ördög bájitala
tavaj október óta olvasom a könyvet. igen, erre mondják, hogy lassú olvasó.
most olvasom másodszorra. egyik nagy kedvencem. kb. a felénél járok.
vannak könyvek, amiket ha nem fejezek be, soha az életben nem veszem elő őket újra, viszont Hoffmann kivételt képez. Bármikor rá tudok hangolódni, vissza tudok kapcsolni az igencsak szövevényes cselekményvezetés ellenére. mert olyan a stílusa.
Nem is értem, miért nem nyúltak még Hoffmannhoz a filmrendezők. persze nem sokan tudnának vele mit kezdeni, egyedül Greenaway-t vagy Haneke-t tudnám elképzelni, aki kezelni volna képes ezt a fajta elbeszélői gazdagságot, ami a regényeit színesíti.
tehát rávettem magam ma este, hogy olvassak végre, mert nem teszem már jóideje sajnos.
annyira tetszett egy rész, hogy idézni akartam itt a Cost-on, de előtte gondoltam, rákeresek neten a történetre, mert nagyon kuszának éreztem a hosszú szünet után, nem tudtam, hol is vagyok már (ennek ellenére megintcsak lenyűgözött a szorosan egybefüggő szálak karmikus szövete).
a böngészésem során ezt találtam. és ezt a blogot: Csillagpor sarok.
ami nagyon mellbevágott a blogban, az az, hogy teljesen meg lettem nyugtatva a huszonéves lány könyvkritikájától a kusza történet kezelés kapcsán. illetve, hogy ugyanazt az idézetet írta a blogba, amit én is szerettem volna.
mennyi minden történik, ha az ember olvas!
"A társaságához tartozó hölgyeknél nagyobb szerencsével jártam; külsőm láthatóan kedvező benyomást keltett, s mivel gyakran forgolódtam köreikben, hamarosan sikerült elsajátítanom azt a sajátságos világi műveltséget, melyet széptevésnek neveznek, és amely semmi másból nem áll, mint hogy az ember társalkodás közben is alkalmazni tudja testének külső simulékonyságát, mely révén azt a látszatot kelti, hogy tökéletesen beleillik abba a környezetbe, ahol épp megfordul. Különös adottság jelentékeny szavakkal locsogni a semmiről, és ezáltal bizonyos kellemes érzést gerjeszteni az asszonyokban, melynek okát maguk sem értik. Hogy ez a magasabb és tulajdonképpeni széptevés nem alacsonyodik le az otromba hízelkedéshez a mondottakból következik, jóllehet ennek az imádottak himnuszaként felcsendülő érdekes fecsegésnek éppenhogy az a célja, hogy teljesen az imádottak lelke velejéig hatoljon úgy, önnön énüket megtisztítva lássák, és gyönyörködjenek énük visszfényében."
Saturday, July 2, 2011
British Music Cost
semmi különös, brit zene megint.
az első videóklip az tetszett, ilyen szerintem simán leforgatható egy canon 7d-vel pl. nem tudom, mivel készült, de engem inspirál valahogyan...
Mumford & Sons
Radio Cost Statisztika
szeretem a statisztikát nézni.
június 1-től július 1-ig 923 látogatás történt az oldalon. ebből mondjuk én napi 3 vagy 4 vagyok, ami 90-120 látogatást jelent a részemről.
azt hiszem, jól értelmezem, de javítsatok ki.
ez a kedvencem, a nemzetközi színtér:)
és úgy tűnik, angliában nem csak én klikkelek.
Friday, July 1, 2011
Subscribe to:
Posts
(Atom)
